Ide kattintva olvashatók a Telex friss hírei.
Az i. e. 1700 körüli időkből származhatnak azok a csontvázak, amikre egy mezőgazdasági beruházás munkálatai nyomán akadtak rá a szakemberek Tiszafüred határában. Szeptemberben, az alapozási munkák során egy csontváz került elő, majd a régészeti leletmentés alatt több, ún. másodlagosan temetkezési céllal is használt hulladékgödröt találtak, írja az MTI. A tiszafüredi Kis Pál Múzeum igazgatója, Mester Edit az MTI-nek azt mondta, hogy az első gödörben egy zsugorított helyzetű férfi csontvázát tárták fel, a csontokon tbc-re utaló elváltozásokat figyeltek meg.
A szomszédos, két méter átmérőjű gödör alján eddig negyven koponya maradványait és a hozzájuk tartozó testek összekeveredett csontjait találták meg. A csontok közül előkerültek a középső bronzkori Füzesabony kultúra jellegzetes kerámia tárgyai, valamint sok egyéb háztartási hulladék – nagyon sok állatcsont, kagyló, halcsont – és egy kis bronz késpenge.
A testek több mint fele gyermekeké, a csecsemőtől a kamaszkorúig, és mivel látványos külsérelmi nyomokat nem láttak eddig, feltételezhetően valamilyen fertőző betegség gyorsan eltemetett áldozataira bukkantak.
Ezt a részletes antropológiai vizsgálat fogja majd a későbbiekben kideríteni.
Mester Edit beszélt arról is, hogy modern természettudományos biorégészeti módszerekkel, több kutatóintézet bevonásával keresik a választ arra a kérdésre, hogy mi állhat a tömegsír hátterében. Az MTA Régészeti Intézete, az ELTE TTK Embertani Tanszéke, a Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tára és a debreceni Déri Múzeum munkatársai segítenek a feltárás szakszerű befejezésében és a későbbi vizsgálatok elvégzésében.
Kitért arra is, hogy Tiszafüred határában az egykori Tisza-meder közelében kisebb-nagyobb halmok találhatók, ahol az emberek már több ezer évvel ezelőtt megtelepedtek. Az Ásotthalom néven ismert lelőhelyen már a 19. században is kutattak a város múzeumának alapítói, a Majoros-halom nevű lelőhelyen pedig több mint ezer sírt tártak fel a Magyar Nemzeti Múzeum szakemberei.