Áder János: A magyarok szabadságharcát le lehet törni, de szabadságvágyukat elfojtani nem lehet

„Az aradi vértanúk hősi halálából erő lett, örök jel, hogy a magyarok szabadságharcát túlerővel le lehet törni, de szabadságvágyukat elfojtani nem lehet. […] A lövések és a megfeszülő kötelek tizenhárom életnek vetettek véget. Tizenhárom egyedi, megismételhetetlen sorsnak”

– többek között ezt mondta Áder János kedden, a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. A köztársasági elnök az aradi vértanúk kivégzésének 171. évfordulóján arról is beszélt: a magyar honvédsereg 12 tábornoka és egy alezredese korra, származásra, vallásra, habitusra és ízlésre nézve különféle volt, egy soknemzetiségű birodalom alattvalóiként akadt közöttük a magyarok mellett német, szerb, horvát, magas rangú birtokos és szegénysorba született, királypárti és republikánus érzelmű, olyan, aki magyarul sem tudott, és olyan, aki más nemzetiségű létére magyar asszonyt vett feleségül.

„Atyai jóbarátok, hűséges fegyvertársak és örökké vitázó, kemény ellenfelek voltak. Különböző jellemek, akik egyek lettek a halálban”

– fogalmazott.

A köztársasági elnök szerint 1849. október 6-a a „példátlan bosszúhadjárat legsötétebb napja”, az eljárások az érvényes magyar törvényeknek nem feleltek meg, az ítéletek többnyire előre készen álltak, és az esetleges tárgyalás csak a látszat megtartására szolgált. „A véres leszámolást Európa megdöbbenéssel figyelte. Az ilyesféle kegyetlen megtorlás abban az időben szokatlan volt, az osztrák hadsereg történetében is példa nélkül álló”, a következmények pedig gyászosak voltak – tette hozzá.

„Ha tudjuk, mi történt velük, ha számontartjuk életüket, felidézzük halálukat, akkor ez a nap nem csak a gyász, a végső, nagy csönd miatt lesz fontos. Nemcsak a vértanúságot hirdeti, hanem az emberhez méltó életet is. Hűséget, hazaszeretetet. Az emberi tisztesség értékét. A méltósággal viselt sorsot. Követendő példát. Az igazságot”

– hangsúlyozta az aradi vértanúk emléknapján mondott beszédében Áder János.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján, az aradi vértanúk emléknapján katonai tiszteletadás mellett, Benkő Tibor honvédelmi miniszter jelenlétében ünnepélyesen felvonták a nemzeti lobogót kedd reggel a Parlament előtti Kossuth Lajos téren. A kegyelet kifejezéseként Magyarország lobogója egész nap félárbócon marad. A felvonást és leeresztést a Himnusz, majd a Szózat közben végezték a 32. Nemzeti Honvéd Díszegység katonái. 10 órától a Fiumei úton, a Batthyány-mauzóleumnál koszorúzással folytatták a megemlékezést; a nemzeti sírkertben egész kedden rendkívüli történelemórával, sétával várják a diákokat, érdeklődőket.

A kormány 2001-ben nyilvánította a magyar nemzet gyásznapjává október 6-át, amikor az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése után Aradon kivégzett 13 vértanúra – Aulich Lajosra, Damjanich Jánosra, Dessewffy Arisztidra, Kiss Ernőre, Knézich Károlyra, Láhner (Lahner) Györgyre, Lázár Vilmosra, Leiningen-Westerburg Károlyra, Nagysándor Józsefre, Poeltenberg Ernőre, Schweidel Józsefre, Török Ignácra, Vécsey Károlyra –, valamint az aznap Pesten kivégzett gróf Batthyány Lajosra, Magyarország első független, felelős kormányának miniszterelnökére emlékeznek.

(Borítókép: Bruzák Noémi / MTI)