Publicus: a biztos pártválasztók 4 százaléka konkrét párt helyett egy ellenzéki összefogásra szavazna

2020. október 03. – 08:45

Másolás

Vágólapra másolva

A baloldalhoz kötődő intézet legújabb kutatása szerint eközben a Fidesz továbbra is 30 százalékon áll.

A baloldalhoz kötődő Publicus Intézet a Népszava megbízásából készített legújabb közvélemény-kutatásában a pártok támogatottságát vizsgálta, azon belül is azt nézték, hogy hányan szavaznának az ellenzéki összefogásra.

Mint írták, az elmúlt hónapokban végzett kutatásaikban azt vették észre, hogy az országos és a helyi méréseikben megnőtt az „egyéb pártot” választók aránya. Kiderült, ez alatt az ellenzéki összefogást értik a megkérdezettek, ezért került be a kutatásba az ellenzéki összefogás mint válaszlehetőség. Az ellenzéki összefogás tehát itt nem egy konkrét pártot jelöl, hanem az ellenzéki pártok közös indulásának koncepcióját.

A Publicus Intézet október 3-án publikált országos reprezentatív közvélemény-kutatásának eredményei

A mostani adatok alapján azt kapták, hogy egyre többen szavaznának az ellenzéki összefogásra: igaz, ezt jelenti, hogy júliusban a válaszadók 1 százaléka, augusztusban és szeptemberben pedig 2-2 százalék mondta ugyanezt. Ez az összes megkérdezettre vonatkozik, a biztos pártválasztók körében négy százalék volt ez az arány szeptemberben.

(Itt találja a Telex legfrissebb híreit!)

További adatok:

  • A Fidesz támogatottsága az összes megkérdezett körében változatlan, 30 százalék.
  • Az MSZP támogatottsága az összes megkérdezett körében egy százalékpontot csökkenve, 6 százalék.
  • A Jobbik támogatottsága szintén 6 százalék az összes megkérdezett körében, az adat a múlt hónaphoz képest nem változott.
  • A DK összes megkérdezett körében mért támogatottsága egy százalékpontot csökkenve, 8 százalék.
  • A Momentum támogatottsági is változatlan, 7 százalék az összes megkérdezett körében.

Az LMP, a Párbeszéd, a Kétfarkú kutya párt, és a Mi hazánk mozgalom támogatottsága 1-1 százalék, ez érdemben nem változott az elmúlt hónapokban. A bizonytalanok aránya egy százalékpontot nőtt, 37 százalék.

Az országos reprezentatív kutatásban 1005 főt kérdeztek meg szeptember 22-25. között.

Hogyan áll az ellenzéki összefogás?

Augusztus 13-án az MSZP, a DK, a Jobbik, az LMP, a Momentum és a Párbeszéd közös közleményben jelentette be, hogy megkezdték a hivatalos egyeztetéseket a 2022-es országgyűlési választásokra. Szándékuk szerint mind a 106 egyéni választókerületben egy jelöltet állítanak a kormánypártok jelöltjeivel szemben, győzelem esetén pedig a közösen elfogadott program és elvek alapján kívánnak együtt kormányozni.

A DK, az MSZP és a Párbeszéd közös listát állítana, a Momentum, az LMP és a Jobbik azonban még nem döntött erről.

A Republikon Intézet szeptemberi vitáján az ellenzéki pártok képviselői egyetértettek abban, hogy legyen közös miniszterelnök-jelölt, és a jelöltről előválasztáson döntsenek, de arról már vita volt, hogy mikor és milyen formában rendezzék azt meg, mint ahogy arról se született még egyezség, hogy hány egyéni jelöltről döntsenek előválasztáson.