Az orvosi kamara felfüggesztetné a halasztható ellátásokat, de az Emmi szerint ezt semmi sem indokolja

Hétfőn este reagált az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) arra a múlt heti levélre, amit a Magyar Orvosi Kamara elnöke, Kincses Gyula címzett Kásler Miklósnak, az Emmi miniszterének, és amiben azt kérte, függesszék fel a halasztható ellátásokat a járványkórházakban, mert az

• „intenzív – és aneszteziológusi kapacitásokat (ember és gép) köt le, ami veszélyezteti az eredményes védekezést,
• fertőzésveszélyt jelent a betegek a számára,
• újabb kórházi gócok kialakulása esetén jó eséllyel szétszórja a fertőzést, és hozzájárul a járvány további terjedéséhez,
• mindez újabb egészségügyi dolgozókat kényszeríthet karanténba, ami tovább csökkenti a szükséges kapacitást”.

Kincses a levélben azt írja, a javaslatot azután fogalmazták meg, hogy a koronavírusos esetszámok egyre emelkednek, a megváltozott járványkezelési stratégia pedig fokozott terhelést ró az ellátórendszerre – számolt be a Napi.hu.

„Ennek következménye az elsővonalas védekezésben már észlelhető létszámhiány, és az ezt kezelni hivatott átvezénylések megindulása. Kollégáinktól folyamatosan kapunk jelzéseket a kapacitáshiányokról, kényszermegoldásokról.”

Az Emmi erre hétfőn reagált:

„Őszintén sajnáljuk, hogy a Magyar Orvosi Kamara elnöke ismét csatlakozott az ellenzék riogató és valótlanságokat harsogó kórusához. A Prof. Dr. Kásler Miklós miniszterhez írt nyílt levelének már az első mondata óriási tévedés.”

Úgy folytatják, hogy

„az EMMI járványkezelési stratégiája cseppet sem változott a tavasszal jól bevált recepthez képest: most is lépcsőzetesen nyitjuk meg az ellátóhelyeket, és elsődlegesen a nagy gyakorlattal és tapasztalattal rendelkező intézményekbe koncentráljuk a betegeket és a szakembereket. A járvány dinamikájához igazodva azokból a kórházakból csoportosítunk át orvosokat és ápolókat, amelyek jelenleg nem vesznek részt a fertőzés elleni védekezésben.”

A munkaerőhiány általános probléma a magyar egészségügyben, azt több statisztika is mutatja. Elsősorban ápolóból, asszisztensből van hiány. A KSH kimutatása szerint az egészségügyben aktív munkavállalóként mintegy 108 ezer ápolót tartanak nyilván, de 2013 és 2018 között 9 ezerrel csökkent a tapasztalt, 35 év feletti korosztály létszáma.