Nyílt levélben utasította vissza Deutsch Tamás vádjait az új OBH-elnök

2020. szeptember 26. – 16:47

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Deutsch Tamás hazaárulásnak nevezte a volt jobbikos európai parlamenti képviselőt kémvád alól felmentő bírói döntést. Senyei György szerint viszont a fideszes politikus lépte túl a szabad véleménynyilvánítás határait.

Nyilvánosan ment egymásnak Deutsch Tamás és Handó Tünde utódja, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) jelenlegi elnöke. Nyílt levelet tett ugyanis közzé az Országos Bírói Hivatal (OBH) elnöke Deutsch Tamásnak címezve. Senyei György a fideszes európai parlamenti képviselőnek szánt, szűkszavú üzenetében kiemelte, hogy az általa legújabban kritizált ítélet nem jogerős, az ellen az ügyész fellebbezést nyújtott be, a magyar bíróságok függetlenségét érintő kritika pedig számára értelmezhetetlen.

Az OBH elnöke szerint ugyanis:

a magyar bíróságok – idézőjelek nélkül – függetlenek.

„A függetlenség nem jelenti azt, hogy a bírói ítéletek ne lehetnének kritika tárgyai, azonban tisztelt képviselő úr nyilatkozata a véleménynyilvánítás határait meghaladja. A fentiekre tekintettel a bíróság függetlenségét megkérdőjelező és az adott ügyben hozott ítéletet hazaárulókéntminősítő megállapítását ezúton visszautasítom” – írta Senyei György, Handó Tünde utódja.

Deutsch azután ment neki a magyar bíróságoknak, hogy első fokon felmentették a kémvád alól Kovács Béla jobbikos politikust, akit ugyanakkor költségvetési csalás miatt 1 év 6 hónap, 3 évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítéltek múlt csütörtökön a Budapest Környéki Törvényszéken. A bíró ítéletében ugyan bizonyítottnak látta, hogy a Jobbik volt EP-képviselőjét az orosz hírszerzés beszervezte, de mivel az ítélet indoklása szerint csak olyan információkat osztott, oszthatott meg Moszkvával, amelyek mindenki számára elérhetőek, ezért a bíróság arra jutott: sem az EU, sem Magyarország érdekeit nem sértette.

Deutsch, a Fidesz európai parlamenti (EP) képviselője minderre a Facebook-oldalán még csütörtökön a magyar bíróságot idézőjeles függetlenségűnek nevezte, sőt úgy fogalmazott: az ügyben eljáró elsőfokú bíróság nem jogerős ítélete nettó hazaárulás.

Miután Senyei György a független ítélkezés iránti tiszteletet kérte számon a fideszes politikuson, szombat reggel Deutsch újabb Facebook-bejegyzést tett közzé, mely szerint:

A magyar bíróságok vitathatatlanul létező szervezeti, működési és politikai függetlensége csak egyoldalú és ezért csupán formális, idézőjeles függetlenség, ha az ítélkező bírák rendszeresen figyelmen kívül hagyják az Alaptörvény 26. cikkének (1) bekezdése szerinti rendelkezést, amely szerint „a bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve”. A bíróságok működésében széles körben gyakorlattá vált törvényektől is „független” bíráskodás azért elfogadhatatlan, mert teljesen aláássa a jogállamiság érvényesülését. Kovács Béla ügyében született elsőfokú ítélet egy jogi nonszensz, a törvényektől „független” bírói tevékenység klasszikus esete. Az elsőfokú ítélet teljeskörű felülbírálatának lehetőségére vonatkozó okfejtésével nyílt levelében diplomatikusan Ön is elismeri a törvényektől is független bíráskodásra vonatkozó véleményem megalapozottságát.

Deutsch arról írt, hogy a „független bírói működés semmilyen körülmények között nem jelentheti azt, hogy a független magyar bíróság nem védi meg Magyarország szuverenitását”. Az EP-képviselő a magyar bírósági szervezet igazgatási szervének vezetőjét úgy igazította helyre:

„Kovács Béla titkosügynöki ténykedése egyértelmű fenyegetést jelentett Magyarország állami szuverenitására. A bíróság a felmentő ítéletével, az alkotmányos kötelezettsége ellenére, nem védte meg az ország szuverenitását. A fentiekre tekintettel az ítélettel kapcsolatban a hazaárulásra vonatkozó megállapításomat változatlanul fenntartom.”

Mint ismert, Kovács 2010-ben lett a Jobbik európai parlamenti képviselője. Az Alkotmányvédelmi Hivatal 2014 áprilisában tett feljelentést, majd a Központi Nyomozó Főügyészség 2017-ben vádat emelt az Európai Unió intézményei elleni kémkedés, valamint költségvetési csalás és hamis magánokirat felhasználása miatt Kovács, illetve költségvetési csalás miatt három társa ellen. A vád lényege: a képviselő 2012-2014 között orosz hírszerzőknek adott át információkat azért, hogy bomlassza az Európai Unió intézményeit, kedvezzen az orosz érdekeknek. A költségvetési csalásra és hamis magánokiratok felhasználására vonatkozó, az Európai Csalás Elleni Hivatal) (OLAF) felvetése alapján kivizsgált ügyben a vád szerint a képviselő tettesként, három társa, három gyakornok bűnsegédként több mint 21 ezer euró (több mint 6 millió forint) vagyoni hátrányt okozott az Európai Parlamentnek 2012-2013-ban fiktív gyakornoki állásokkal.

A vádlottak az eljárás során tagadták bűnösségüket, az ügyész Kovács Bélára letöltendő fegyházbüntetést, a három megvádolt gyakornokra felfüggesztett szabadságvesztést kért. Az utolsó szó jogán Kovács Béla azt mondta, hogy európai parlamenti képviselőként 2010-2019 között kizárólag Magyarország érdekeit képviselte, és nem segített semmiféle idegen titkosszolgálatot. Szerinte az eljárásnak politikai célja van, aminek célja az általa képviselt párt erodálása. A múlt csütörtökű elsőfokú bírói döntés ellen az ügyészség fellebbezést jelentett be.

Kovács Béla 2019 végén kilépett a Jobbikból, ám uniós mandátumát nem adta vissza, az 2019 májusában járt le.