A babydoll ruhámat csak a halott kezeimből vehetitek ki
A popzene olyan korszakát éli, hogy az arculat majdnem ugyanannyira fontos az eladhatóság szempontjából, mint a zene minősége, és a rajongók nemcsak a dalszövegekkel, de az előadókra jellemző öltözködési jegyekkel is tudnak azonosulni. Harry Styles legfrissebb lemeze, a Kiss All the Time. Disco, Occasionally turnéján például a rajongók bő öltönynadrágokat, bohém mintájú nyakkendőket, kalapokat, és flitteres ruhadarabokat viseltek. De erősen az imidzs része az öltözködés Sabrina Carpenternél is, aki csillogós overálokat és rövid szoknyákat visel a színpadon. Dua Lipa pedig neccharisnyában, kivágott bodyban, illetve szőrmekabátban kápráztatja el a közönséget a koncertjein.
Olivia Rodrigo, a punk-rock műfaj hercegnője szintén óriási figyelmet fordít arra, hogy öltözködése összecsengjen az épp aktuális lemezének hangulatával és üzenetével. Így volt ez akkor is, amikor a második, pop-rock elemeket tartalmazó, Guts című lemezénél Martens bakancsban, magas derekú bugyiban, feliratos pólóban és csillagokkal díszített harisnyákban turnézott, olyan rocklegendákkal a színpadon, mint a Cure-ból ismert Robert Smith. Alig egy hónap múlva megjelenik harmadik lemeze, a You Seem Pretty Sad for a Girl So in Love, amit elmondása szerint Sofia Coppola filmjeinek nőies melankóliája, a Szex és New York és a monumentális, szomorú szerelmes dalok inspiráltak. A romantikát, szabadságot és nőiséget a kinézetébe is igyekezett átültetni, az erős szemsminket a természetes, üde smink váltotta fel, a bőrszerkókat pedig légies, nőies ruhadarabokra cserélte.
Egy hete a Spotify eseményén előadta közelgő lemezének előfutárát, a Drop dead című dalt Barcelonában, amihez egy puffos vállú, rózsákkal díszített babydoll ruhát viselt térdig érő Martens bakanccsal. A fellépésről készült videók és képek alatt a közösségi oldalak kommentszekcióját ellepték az olyan hozzászólások, hogy Rodrigót egyszerűen infantilissá teszi ez az outfit, mert egyszerre kislányos és túlságosan erotikus, ezzel pedig bevonzza a kellemetlen férfitekinteteket. Akadtak bőven olyan kommentelők is, akik az énekesnő védelmére keltek, mondván, hogy nem a ruhájával van a probléma, hanem a férfiakkal, akik miatt kellemetlennek számít babydollt húzni.
Courtney Love, a Hole együttes frontembere, Kurt Cobain özvegye az Instagram-oldalán szintén megosztotta a videókat Rodrigóról, hozzáfűzve, hogy „a babydoll ruhámat csak a hideg, halott kezeimből vehetitek ki”. Nem véletlen, hogy megszólalt a témában, hiszen a kilencvenes években a színpadi jelenléte elengedhetetlen eleme volt a babydoll ruha. Rodrigo a British Vogue-nak adott interjújában el is mondta, hogy Kat Bjelland és Courtney Love inspirálják őt most leginkább az öltözködésben, ezért nagyon pörög nála ez a ruhafazon.
A Lolita az egyik ludas
A babydoll ruhák nem először zavarják össze az embereket, a popkultúrában valóban volt arra példa, hogy ez a fazon egyszerre sugallta a kislányos ártatlanságot, miközben felnőtt nőkön nagyon is szexin mutatott. Ilyen volt 1956-ban a Baby Doll című film Elia Kazan rendezésében, ami a szexualitást, a hatalmat és a kizsákmányolást tematizálta. A cselekmény középpontjában Baby Doll áll, akit hozzáadnak egy nála jóval idősebb férfihez, akinek a testi közeledését kezdetben elutasítja, úgy viselkedik, mint egy kislány, gügyögő hangon beszél, és babaruhákat hord. A filmben egyébként többször látható rajta a hálóingszerű babydoll ruha, ami innentől a gyermeki nőiesség és a szexualizálás ellentmondásos keverékét kezdte jelölni.
„A film már a maga korában is botrányosnak számított, mert az ártatlanság és a női szexualitás közötti feszültséggel játszott. Maga a babydoll fazon is ezt a kettősséget hordozza: egyszerre naiv, romantikus és provokatív” – mondta nekünk Tóth Melinda divattervező, a hazai Daige márka alapítója, aki azt is hozzáfűzte, hogy a ruha neve is a filmből ered.
Hasonló hatást ért el a Lolita című film is, amit Adrian Lyne rendezett Vlagyimir Nabokov 1955-ös regénye alapján. A történet szerint egy irodalomtanár feleségül vesz egy özvegyet, akinek a tizenkét éves lánya (Dominique Swain) iránt romantikus érzéseket kezd táplálni. Az 1997-es filmben a színésznő pasztellszínű hálóingeket, sortokat, illetve babydoll ruhákat viselt fehér gallérral, elérve ezzel a pimasz, de iskolás kislány kisugárzását. A filmet nagy vita övezte a téma, illetve az idős férfi, és a kislány közötti viszony ábrázolása miatt. Így volt ez Stanley Kubrick esetében is, aki 1962-ben vitte filmre Lolita történetét, és ugyanilyen heves felháborodást váltott ki, de mivel a kilencvenes évek végén még hamarabb jutott el egy-egy film híre a nézőkhöz a reklámok által, a közönség fejébe jobban bevésődhetett a későbbi feldolgozás.
Tóth Melinda szerint a felháborodás valószínűleg abból fakad, hogy ez a fazon kulturálisan még mindig érzékeny terület. „A babydoll ruha gyermeki, naiv sziluettet idéz, amit a popkultúra és a divat évtizedek óta folyamatosan újraértelmez különböző női karaktereken keresztül. Emiatt sokaknak a Lolita-jelenség vizuális világa is eszükbe juthat, ami nagyon gyorsan polarizálja az embereket” – mondta.
Nemcsak a filmekben, hanem a kifutókon is képes volt megbotránkozást okozni ez a ruha. Az Atlantic szintén foglalkozott a még mindig csak huszonhárom éves Rodrigo babydolljával, felidézve, hogy a divatiparban sem örvendett lelkesedésnek a szóban forgó fazon. Miután Giorgio Armani és Anna Sui babydoll ruhákat és rakott szoknyákat mutattak be a kilencvenes évek kifutóin, a New York Times egyik szerzője úgy fogalmazott: „Van-e bármi perverzebb és furcsább annál, mint amikor felnőtt nők gyerekruhákat viselnek?”
Érdekes a felvetés, mert nem is olyan régen egy népszerű popénekesnő éppen arra építette fel az arculatát, hogy a babydoll ruhát infantilissá téve, babának öltözve énekelt szerelmi csalódásokról, botrányos családi viszonyokról és a nők felé irányuló társadalmi elvárásokról. A 2010-es évek közepén óriásit ment Melanie Martinez sötét pasztellesztétikája, azóta több lemezt is kihozott, de ezek meg sem közelítették a Cry Baby című debütáló albumának a sikerét. Az ő példája jól mutatja, hogy az előadók rendszeresen visszanyúlnak a babydoll fazonjához, ráadásul ő szándékosan abban a kontextusban használta, ami kiborítja az embereket:
A rock and roll védjegye a babydoll
Tóth Melinda szerint a fazon később a hatvanas évek mod divatjában, majd a kilencvenes évek grunge és punk világában is meghatározó lett. (A mod Londonból indult szubkultúra, ami a karcsúsított öltönyt jelentette férfiaknál, nőknél pedig az A vonalú ruhákat és a miniszoknyákat, neve a modernista szóból ered.) A babydoll ikonikus viselője volt Courtney Love, aki direkt kontrasztot teremtett a babás sziluettek és a nyersebb, lázadó styling között. De Hayley Williams, Kim Gordon és Kat Bjelland zenészek is vagány módon viselték a babydoll ruhát, szegecses bakancsokban szántották fel a színpadot, megteremtve a grunge stílus esztétikáját, amihez gyakran párosult oversize bőr- és farmerdzseki is.
A divattervező szerint érdemes összehasonlítani Sabrina Carpenter és Olivia Rodrigo megközelítését a hálóingszerű ruhákhoz. „Carpenter sokszor glamourral, magassarkúkkal, old Hollywood-hangulattal stylingolja ezt a fazont, így inkább a femme fatale és a vintage díva irányába viszi el. Olivia Rodrigo ezzel szemben sokkal erősebben nyúlt a grunge és punk referenciákhoz: a babydoll ruhát bakanccsal párosítja, így a szett tudatos kontrasztra épül” – mondta.
A divattervező szerint idén ismét visszatért a trendek közé a babydoll fazonja, sokan például hozzá passzoló buggyos sorttal vagy bloomers-szerű alsóval hordják. „Számomra ez túl egyértelmű irány, sokkal izgalmasabbnak találom, amikor egy szettben váratlanabb hangulati kontrasztok jelennek meg, mert ettől lesz személyesebb és modernebb az összhatás” – mondta Tóth Melinda, aki szerint érdemes például veszkó csizmával párosítani a ruhadarabot.
Mindenesetre Olivia Rodrigo öltözékében a babydoll ruhák a nőiséget és a lázadást testesítik meg. Közelgő lemezének borítója is ezt a játékosságot sugallja, ahol szintén egy bájos rózsaszín ruhát visel Peter Pan-gallérral, fehér zoknival és lakkozott Mary Jane-cipővel. A You Seem Pretty Sad for a Girl So in Love első megjelent dala, a Drop Dead klipjében pedig a Chloé őszi kollekciójából viselt egy pasztellkék, fodros babydoll szettet, valamint egy törtfehér, gyöngyökkel díszített miniruhát, ami egy az egyben az a ruha, amit Jane Birkom az 1975-ös filmjében, a Catherine & Co. című vígjátékban viselt.
Ideje lenne kivernünk a fejünkből, hogy a babydoll ruha a kislányok szexualizálását jelenti, a megfelelő párosítással, ahogy ezt Olivia Rodrigo is teszi, a nőiesség egyszerre játékos és vintage hatását kelti.
