Kaotikus audiovizuális mix lett a magyar Labubu-előadás

Szombat reggel fél 10-kor szokatlanul nagy volt a mozgás a szigetszentmiklósi Nádasdy mozi előtt, családok érkeztek a gyerekeikkel a régies épületbe, aminek a cégérén meggyötörten, de még mindig áll a Filmszínház felirat. Nem az Agyugrász matinévetítésére érkeztek tömegek, sokkal ritkább eseményt rendeztek itt: életnagyságú Labubuk – vagy ahogy a szervezők írják: Lábubuk – táncoltak a színpadon.

Délelőtt 10-kor alternatív univerzum nyílt a retró moziteremben. „Kedves gyerekek, kedves szülők, kedves vendégeink! Szeretettel köszöntünk mindenkit az álmok varázslatos világában” – szólalt meg egy robotikus férfihang reményteli aláfestő zenére egy epikus lézershow és hosszú, füstgépes felvezető után:

„Ma egy olyan utazásra indulunk, ahol minden lehetséges. Ma a Lábubu-babák nem csak álmodnak, hanem életre kelnek. Mozdulataikból tánc születik, lépteik nyomán zene csendül fel, és minden mosolyuk egy újabb csodát hoz magával.”

De ugorjunk vissza kicsit, hiszen hosszú út vezetett odáig, hogy élő show turnézik Magyarországon a bábukkal. A Labubu-őrület 2024 tavaszán indult Ázsiából, majd hamar átgyűrűzött az Egyesült Államokba is. Labubu karakterét Kasing Lung hongkongi születésű, Hollandiában felnőtt képzőművész alkotta meg 2015-ben a The Monsters (A Szörnyek) képeskönyvében, melyben hegyes fülű és fogú karakterek szerepeltek. A kínai Pop Mart játékgyártó néhány évvel később kezdte el gyártani a szörnyekből készült plüssfigurákat, amelyek közül a Labubu elnevezésű karakter lett a legnépszerűbb. Globális sikertermékké Lisa, a Blackpink K-pop banda énekesnője tette a bábut, amikor kiposztolt az Instagramra egy képet egy Labubu plüssbabával.

Magyarországon később, 2025 nyarán kezdett tetőzni a trend, akkor már szinte több hamisítványt lehetett találni a piacon, mint eredetit. Eközben Amerikában már specializált Labubu-tolvaj bandák kezdtek garázdálkodni, egy legalábbis biztos, amely megközelítőleg 30 ezer dollárnyi, átszámítva több mint 10 millió forintnyi Labubut lopott el egy Los Angeles-i boltból. A divathullámnak a performatív férfi trend adott újabb löketet: a szeptember eleji budapesti tematikus versenyen legalább egy tucat Labubu volt az indulók csomagjaiban és kulcstartóin. 2025. október 8-án aztán kis késéssel Nagy István agrárminiszter is meglovagolta a hullámot, novemberben pedig felröppentek a hírek, hogy készül a Labubu-film.

Tavaly december végén aztán bezuhant a Labubukat gyártó Pop Mart árfolyama. A Bloomberg akkor arról írt, hogy a hongkongi tőzsdén jegyzett cég részvényei azt követően estek nagyot, hogy a nemzetközi sajtóban megjelent hírek szerint visszaesett a Labubu-figurák iránti kereslet. Úgy tűnt, hogy nagy a baj, de azért annyira mégsem: a cég részvényei összességében még mindig több mint kétszeres pluszban voltak, és a cég értéke nagyjából négyszerese a konkurens Sanrióénak.

A lecsengésről szóló hírek miatt azt gondolhatnánk, hogy a Labubu-trend már a múlté, lecsengett az ázsiai lények aranykora. Erre cáfolt rá a Lábubuk a színpadon nevű magyar produkció, amely az év elejétől kezdve az ország minden pontján élő, zenés-táncos, 45 perces Labubu-koncerteket szervez. Szeged, Győr, Pécs, Baja, Hatvan, Salgótarján, Kaposvár, Dunaújváros, Tatabánya az eddigi városok listája, hamarosan pedig Budapesten is fellépnek, mondta el a helyszínen Wertheim István, a program főszervezője.

A produkcióik története bőven a Labubuk előtt kezdődött, a Wertheim Cirkusz intézménye egy családi vállalkozás, 1820 óta léteznek. Több előadással is turnéznak, az XXL Monster Truck Show és az óriásbuborék-show csak kettő a sok közül, előbbit Wertheim testvére viszi.

„Gyermekelőadásokat csinálunk, én vagyok a hetedik generáció. Mindig is az volt az életünk, hogy szórakoztassuk a közönséget” – mesélte Wertheim István, aki korábban tíz évig az Eötvös Cirkusz egyik igazgatója is volt. A nagy Labubu-lázat látva találták ki, hogy testközelbe hozzák a gyerekeknek az ázsiai figurákat. Olyan előadást akartak csinálni, ami a szülőknek is izgalmas lehet.

A Lábubuk a színpadon megnevezést azért találták ki, hogy megkülönböztessék magukat a sok labubus tartalomtól a Facebookon. Azt Wertheim is érzi, hogy a trend már a vége felé jár, viszont a gyerekek idáig ilyen közelről nem találkozhattak a Labubukkal, ezért döntöttek úgy, hogy belevágnak.

Az élethű, személyre szabott jelmezek komoly befektetések voltak, de szerinte megérte, mert előszeretettel ölelgeti őket minden gyerek.

Wertheim elmondta, hogy neki Moncsicsije volt, ő is nyaggatta volna a szüleit, hogy vigyék el egy ilyen előadásra.

A januári indulás után a későbbi előadásaikon újítottak, sztárvendégként csatlakozott hozzájuk Rumi, az idén két Oscar-díjra jelölt netflixes K-pop démonvadászok egyik főszereplője. Ez a Netflix valaha volt legnézettebb filmje lett, aminek az egyik, Szigetszentmiklóson is megszólaló betétdalát (Golden) Oscar-díjra is jelölték, és korábban hónapokig vezette a Billboard 100-as listáját.

Wertheimék egyik Olaszországban élő rokona (aki szintén hasonló programokkal járja az országot) adta az ötletet arra, hogy a fiatal lányok körében különösen népszerű Rumit, a K-pop démonvadászok egyik szereplőjét is beemeljék az előadásba. „Dél-Amerikából kellett rendelni ezt a fejet, másfél hónapot vártunk rá, hogy megérkezzen, de sikerült. Aztán beraktuk sztárvendégként” – mondta az egyik női táncosuk által viselt Rumi-maszkról Wertheim. „A Labubu-őrületet keverjük a mostanában nagyon trendi k-poppal. Ezt a crossovert találtuk ki, mind a kettőt egyszerre visszük a színpadra” – mondta Balogh József táncművész, a produkció koreográfusa.

A Lábubuk a színpadon egy kaotikus audiovizuális mix: a figurák táncoltak például erre az agyzsibbasztó Labubu-dalra, a Gumimaci betétdalára, egy Hupikék törpikék zenére, de szólt a Barbie Girl, a Riszálom úgyis, úgyis, a Macarena, a Covid-járvány alatt óriásit menő Jerusalema, a Balada és a Danza Kuduro egyik vad mashupja (itt volt a legdurvább a tánc), pár lépegetős tech house darab és a Gangnam Style is. Megszólalt még a 181 millió megtekintésnél járó Chicken Banana is, amire nekem már rá kellett keresnem, de a mellettem ülő kislányok kívülről mantrázták a szövegét. A show-ba egyébként minimális színházi betét is fért, külön epizódot szenteltek a párt kereső Róza Labubunak, aki a fekete, szürke és barna fiú Labubuk közül választhatott.

Rumi végül csak egy dalra jött fel, a Goldenre táncolt el egy koreográfiát. A szervezők nagyon ráéreztek az árukapcsolásra, a K-pop démonvadászok betétdalára ugyanis labubus editek is vannak már a neten, a két univerzum nem is áll annyira távol egymástól. Látva az első reakciókat, lehet, hogy a Labubuk helyett már tényleg Rumi a jövő, mert az ő nevét sikították a leghangosabban, amikor előbújt a függöny mögül. Az átlagéletkort mi kollégáimmal öt és hat közé saccoltuk, nem számolva a szülőket és rokonokat, akik sztoikus nyugalommal ülték végig a brainrot-bulit.

Azért nem mindenki ült a műsor alatt:

„Táncoltam, énekeltem, visítottam, mint a gyerekek. Ugyanolyan jól éreztem magam, mint ők. De szerintem nagyon rondák és ijesztőek”

– mondta nekünk a Labubukról az egyik felnőtt néző. „Pedig tök szépek, Niki” – vágott gyorsan közbe a húga.

A show-nak egyértelműen jobban állt a veretés, kellett is egy kis idő, mire igazán beindult a zene, és utána elképesztő, Step Up-szerű táncpárbaj alakult ki moonwalkolással és Cristiano Ronaldo egyik legendás mozdulatával. A show alatt Wertheim István (aki magát Stevenként mutatta be az előadás végén) végig kitartóan hájpolta a tömeget, a „taps-taps-taps” és „sikítáááás” szlogeneket váltogatva. A végén fotózkodni lehetett, sokan rumis pólóban, rumis babákkal és Labubu-figurákkal mentek fel ölelkezni a jelmezesekkel. Maximális tisztelet jár nekik, amiért ilyen szerelésben, ilyen erőbedobással végigharcolták ezt a végtelennek tűnő 45 percet.

„A Labubu nagyon cuki, de egyben félelmetes. Furcsa ember találta ki, Pop Mart”

– összegezte az előadást egy szakértő kislány, váratlanul bedobva a vállalat nevét.