Bérczesi Róbert: Azért készítettem ezt a lemezt, hogy a hangok a fejemben ne bántsanak többet

A Hiperkarma debütáló lemeze 25 éve jelent meg, és máig meghatározó albumnak számít a zenészek és a zenerajongók körében. A 2000-ben megjelent albumot a 100 legfontosabb magyar lemez közé is beszavazták a könyvünkhöz megkérdezett szakértők, így a mostani beszélgetésünk Bérczesi Róberttel, a Hiperkarma dalszerzőjével főleg erre az időszakra fókuszált.

Bérczesi elmondása szerint a Beatles „angyali harmóniáira” épített a lemez írásakor, a szövegek viszont a depressziót tükrözték. Azt is hozzátette, hogy nem hatotta át a zene az életét, gyerekkorából megmaradt néhány meselemez, és ma sem jellemző rá, hogy sok zenét hallgat. „A Beatlest felfedeztem magamnak, de először nem a zenéjük miatt, hanem egy könyv miatt, ami a zenekari tagok életéről mesélt. Azt nagyon inspirálónak tartottam, hogy Liverpool városából óriási zenekarrá nőtték ki magukat.”

Gimnáziumi évei alatt aztán rongyosra hallgatta a Kispál és a Borz Ágy, asztal, tévé című lemezét, ami nagy hatással volt az első, már általa alapított együttesre, a BlaBla zenekarra. Meg is kapta a szakmától, hogy nagyon kispálos a hangzásuk. „Borzasztóan nyomasztott, mintha egy kést forgattak volna a hasamban. A bőröm alá kúszott, nehéz volt levetkőznöm a hasonlóságot” – mondta a zenész arról, hogyan érintette, hogy sokáig Lovasi Andráshoz hasonlították.

A Hiperkarma első lemezén megjelent dalok közül néhányat viszont még a BlaBla tagjainak mutatott meg, akik viszont leszólták a Lidocain, a Hiperkarma és a Zöld Pardon című dalokat is. „Túl kásás volt nekik, azt mondták, ezt csináljam meg egyedül, mert visszalépés a zenekar számára” – mondta Bérczesi az akkori zenekara reakciójáról. A zenésznek ekkor el kellett döntenie, hogy vagy hazaköltözik Komlóra, vagy pedig ad magának még egy esélyt a zenélésre. Végül az utóbbi mellett döntött, és ebből lett a Hiperkarma. Az első lemezt Dióssy D. Ákossal, a Kispál és a Borz billentyűsével vették fel, és Bérczesi kitalálta, hogy énekelve fog rappelni, mert az ő hangterjedelme egyébként sem olyan nagy, és így talán eltűnik a sokat emlegetett Kispál-hatás.

„Ezt a lemezt azért készítettem, hogy ne legyen a sok hülye hang a fejemben, ami már bántott engem gyerekkorom óta” – mesélte az adásban. Azt is elmondta, hogy a lemez írásakor már kialakult a szerfüggősége, és onnantól fogva húsz éven keresztül ez meg is határozta az életét. Ma már több mint öt éve annak, hogy letette a kábítószert. Az adásban szóba került az is, hogyan hatott a lemezre a rapzene; mi volt a Dob+Basszus és a Lidocain klipjének a koncepciója; és mi a történet az albumborító mögött.