Behúzta a féket a kormány a filmgyártásban, így Hollywood is kiszerethet az országból
Azt már nem kell különösebben magyarázni, hogy Magyarország mennyire fontos helyszíne a nemzetközi filmgyártásnak, és az is teljesen átlagos hírnek számít, hogy az itt forgatott filmek miatt Zendayát budapesti kávézóban vagy parfümériában lehet elcsípni. De ami még fontosabb, hogy nemcsak „a kamerák forognak, hanem a pénztárgépek is”, ahogy Orbán Viktor fogalmazott a fóti stúdió átadásakor, azzal büszkélkedve, hogy az itt forgatott filmek összköltése meghaladta az évi 250 milliárd forintot a Covid utáni években. A filmügyi kormánybiztos, Káel Csaba pedig legutóbb azt mondta, hogy London után Budapest Európa másik nagy filmes bázisa, és csak 2023-ban a nálunk elköltött filmes költések összege elérte az egymilliárd dollárt, vagyis több mint 350 milliárd forintot.
Több összetevője van annak, hogy ennyire kedvelt helyszín lett a filmgyártásban Magyarország, de az elsődleges indok továbbra is a 30 százalékos adó-visszatérítés. Erre minden itt forgató magyar vagy külföldi produkció jogosult, ha igényli ezt a lehetőséget, és megfelel minden feltételnek. A támogatást igénylő filmnek vagy sorozatnak át kell mennie egy kulturális szűrésen, majd a Nemzeti Filmiroda megállapítja, hogy mekkora összegre jogosult az adott produkció. Ezen a fronton nincs kivételezés, a teljes magyarországi forgatás költségének 30 százalékát visszakaphatja egy Nemzeti Filmintézettől (NFI) független produkció, egy külföldi vagy magyar sorozat vagy egy itt készített hollywoodi film, például a Dűne: Második rész is. A lépték elég különböző, a Fekete pont készítői például 31 millió forintot igényeltek vissza, egy nagy amerikai produkció, például az itt forgatott Dűne: Prófécia sorozatnak viszont már 15 milliárd forint jár így a filmiroda adatbázisa alapján.
Ez a bejáratott módon működő közvetett támogatási rendszer 2025 nyara óta repedezik, és azóta is teljes a bizonytalanság, amin egy karácsony előtt egy nappal kiadott újabb törvénymódosítás sem segített.
Tavaly júniusban először az történt, hogy a kormány egy rendelettel 407 milliárd forintban maximálta az adókedvezményben részesíthető filmek összköltségét. Ezzel párhuzamosan pedig befagyasztották az új filmek regisztrációját a támogatásra, azaz senki nem indíthatta el a folyamatot, amiből kiderült volna, hogy mekkora kedvezmény illeti az adott produkciót. Radnai Károly, a filmek adóügyeivel foglalkozó Andersen Magyarország ügyvezetője szerint ez az intézkedés visszaesést hozott a hazai filmgyártásban.
A szakmának nem volt más választása, mint hogy várt, ami azért volt frusztráló, mert a gyártócégek a külföldi partnereknek nem tudtak konkrétumot mondani. Aztán december 23-án megjelent egy újabb kormányrendelet, e szerint a 30 százalékos adó-visszaigénylések összköltsége 2026-ban nem haladhatja meg a 70 milliárd forintot. Ebben a kormányrendeletben azt is meghatározták, hogy a támogatásra jogosultságot kapó alkotások költségvetése együttesen 2026 első fél évében nem haladhatja meg a 140 milliárd forintot, amelyből az első fél évre 21 milliárdot különítenek el magyar produkciókra és magyar részvételű koprodukciókra. Ez elsőre sok pénznek hangzik, de a magyar filmiparban ez még így is lehet, kevés lesz.
Nem jó, de még nem tragikus
„Nem volt ideális, hogy szinte karácsony napján hirdették ki a rendeletet, hiszen a külföldi partnereink felének az ünnepek és az év végi hosszú leállás előtt így semmit sem tudtunk magabiztosan kommunikálni” – mondta nekünk Balika Gergő, az egyik legnagyobb hazai gyártó, a Mid Atlantic Films producere. Balika szerint az első fél évre kiírt 140 milliárdos korlátozás nem rossz hír, mert azt reméli, hogy a második fél évben szintén rendelkezésre fog állni legalább ekkora összeg.
Viszont a fő probléma, amit Radnai Károly is megerősített nekünk, hogy sokkal több produkció várakozik a sorban a korábbi felfüggesztés miatt, és valójában a közvetett támogatásra várakozó produkciók összköltségvetése a 140 milliárd forintos keretösszeghez képest inkább 300 milliárd forint felett van. Magyarán egyre tovább csúsznak a regisztrációk, aztán a kifizetések, és így egyre kevesebb film fér bele a keretbe.
Egyik filmes forrásunk szerint nincsen publikus információ arról, hogy mennyi a felfüggesztett támogatási határozatok összege, azaz mennyien várakoznak most. „Ez a bizonytalanság és kiszámíthatatlanság árt a legtöbbet az ország hírnevének.
Eddig is sok minden bizonytalan volt, például hogy lesz-e szabad stúdió, mikor mond ismét valami vállalhatatlant a kormány, hogyan alakul a forint, mekkora lesz az infláció, de a külföldiek legalább az adó-visszatérítésre biztosan számíthattak”
– mondta kérdésünkre.
Radnai a júniusi kormányrendeletnél még komorabban látta a törvénymódosítás filmiparra gyakorolt hatását, akkor azt mondta, sürgős rendezést kíván a filmtámogatások ügye, mert súlyos milliárdok vesznek el. Már csak azért is, mert a forgatások nagy adóbevételt hoznak az országnak: Radnai tavaly úgy fogalmazott, hogy az elmúlt húsz évben ezermilliárd forintot hagyhattak itt a stábok adóbevétel formájában.
Radnai a decemberi rendelet óta optimistább, és szerinte az adminisztrációt intéző Nemzeti Filmiroda eljárásából eddig az látszik, hogy egyetlen produkció támogatási kérelmét sem utasítják el, csak várakoztatják, amíg sorra nem kerül. „Aki kimarad az első fél évben, az is minden bizonnyal meg fogja majd kapni a támogatást, de vagy a második fél évben, vagy csak 2027-ben.” Azért is okoz fejtörést a bizonytalanság, mert már maga a regisztráció és az eljárás is pénzbe kerül. Ennek összege a produkció méretétől függ, egy nagy nemzetközi filmnél pedig akár több tízmillió forint is lehet.
Így a legnagyobb produkciók is elhúzhatnak innen
Radnai szerint a mostani helyzet lehűti az iparágat, hiszen a független filmesek nem feltétlenül tudnak ennyit várni a kifizetésekre. Szerinte a magyar költségvetés nincs jó helyzetben, ezért lassítják a kifizetéseket. Ehhez a lassuláshoz szerinte igazodnia kell az iparnak. Egy népszerű magyar sorozat producere például azt mondta, hogy ők több mint egy éve várnak az adó-visszatérítésre, ami náluk több százmillió forintot jelent.
A Nemzeti Filmintézet honlapján elérhető várólista alapján olyan itt forgatott sorozatok állnak sorban több százmillió forintért, mint a 3-test-probléma vagy A sakál napja második évada. A teljes összeget egyébként részletekben kapják meg a produkciók, a Budapesten forgatott Matchbox-film például 10 milliárd forint feletti közvetett támogatásra jogosult, ebből a várólistán egy 3 milliárd forintos összeg látható. Kivételezés nincs, így sorrendben utalnak a produkcióknak, de fontossági sorrend azért van a kiutalásoknál. Elsőként az NFI által támogatott filmek kapják meg a közvetett támogatást, ezt követik az egyéb magyar produkciók és koprodukciók, majd a külföldi filmek.
Ez lehet az oka annak például, hogy A Bélyeg című tévéfilmnél – amely 597 millió forintból forog, így 177 millió forint adó-visszatérítésre jogosult – folyamatosan számolnak el, és nincs is problémájuk a kifizetéssel, hiszen a júniusi befagyasztás előtt regisztrálták filmjüket.
Ezzel szemben például a Mi vagyunk Azahriah készítői egy utolsó kifizetésre még mindig várnak. Lévai Balázs producer szerint több tízmilliós összegről van szó (a Filmiroda táblázata alapján 26 millió forint jár még a filmnek), de azt ígérték nekik, hogy idén márciusban megkapják a pénzt. A megkérdezett hazai producerek többsége azt mondta, hogy nincsen hatással rájuk a törvénymódosítás, főleg azért, mert nagy összeget különítettek el a magyar produkciókra és koprodukciókra. Szerintük inkább a külföldi produkciók esetében mérvadó a 30 százalékos visszatérítés, hiszen azok esetében valóban nagy összegekről van szó.
„A problémát ugyanaz jelenti, mint hat hónappal ezelőtt, hiszen megnyugtatóan és teljes egészében nem rendeződött az év, és a forgatásokat fél vagy akár másfél évvel előre tervező produkciók közül sokan továbbra is bizonytalanok abban, hogy Magyarország mellett döntsenek-e” – mondta a témában Balika Gergő.
Szerinte a Nemzeti Filmirodára ezért extrém nyomás nehezedik, hogy minél gyorsabban újraindítsa a támogatási jogosultsági eljárásokat. „Eltelt fél év a szakma tapasztalt szereplőinek bevonása nélkül, de a december végi rendelet csak időszakosan és részlegesen oldotta fel a kialakult helyzetet, ami nagy bizalomvesztést eredményezett és eredményez továbbra is a nemzetközi produkciók piacán Magyarországgal szemben.” Azt is hozzátette, hogy a választások után félő, hogy az érintett politikusok figyelmét nem a magyarországi filmipar helyzete érdekli majd elsősorban.
Egy másik magyar producer szerint a tavalyi befagyasztást is lehetett volna úgy kommunikálni, hogy ne legyen elrettentő.
„Jó lenne, ha a változtatások átláthatók lennének, és lenne bármiféle egyeztetés a szakmával, vagy legalábbis egy tájékoztató, ahol feltehetjük a kérdéseinket.”
Radnai úgy fogalmazott, hogy adminisztratív fék került a rendszerbe, és szerinte az iparágban úgy kell majd a produkcióknak költeniük, hogy nincs regisztráció a kezükben. A rendszer szerinte sem ideális, és az sem könnyíti meg a helyzetet, hogy egy nagy költségvetésű produkció végül dönthet úgy, hogy máshova viszi a forgatást. A környező országokban is van ugyanis a magyarországihoz hasonló adó-visszatérítés, Csehországban például 25 százalékot igényelhetnek vissza a teljes költségvetésükből a játékfilmet vagy sorozatot forgató stábok.
Radnai konkrét példát is mondott arra, amikor egy végül máshol forgató produkció még tovább lassította a rendszert. „Egy nagy produkció lecsúszott a 2025. júniusi regisztrációról, így beadtak augusztusban egy nagy összegű kérelmet, viszont ez a produkció végül szeptemberben eldöntötte, hogy túlnyomórészt külföldön forgat. Az eredeti költségvetési kérelem ott maradt a sorban, és most ez is foglalja a helyet más elől. Valószínűleg sok más hasonló példa lehet vagy lesz, amit még nem is ismerünk” – mondta. A szakember hozzátette, hogy a filmiroda az ilyen esetekkel nem nagyon tud mit kezdeni, mert a befizetett regisztrációs díj miatt a határozatot nem tudja visszavonni.
Kerestük a Nemzeti Filmirodát és több érintett produkciót is a kérdéseinkkel, ha érdemi információ érkezik tőlük, beszámolunk róla.
