2024. augusztus 9. – 14:09
A 2021-ben megrendezett 2020-as tokiói olimpiai programban debütált a gördeszkázás, mint új, modern formabontó szám. A deszkázás az idei ötkarikás játékokon is jelen van, de bemutatkozik mellette egy új, nem kifejezetten konvencionális sportág, a breaktánc, ami a deszkázáshoz hasonlóan elég izgalmas utat járt be addig, amíg az olimpiai programba is bekerült. Ráadásul ennek a breakelők között nem is örül mindenki.
Hey girls, B-boys, superstar DJs – here we go!
A breakelés pontos eredete vitatott, de a legtöbben egyetértenek abban, hogy gyökerei az 1970-es évek New York-i Bronx negyedében rendezett házibulikra vezethetők vissza, amiket DJ Kool Herc, a hip-hop atyja szervezett. A breakelést a táncparketten úgynevezett B-boyok és B-girlök adták elő, amikor a dalokban eljöttek a breakelésre alkalmas szakaszok. (A break történetéről ebben az észkombájnban írtunk részletesebben.)
Az 1980-as évek során a jelenség nemzetközi ismertséget szerzett videoklipek és filmek révén, ilyen voltál például az 1983-as Flashdance vagy az 1984-es Beat Street. Ekkor kezdte el a média a breaktánc kifejezést használni, de a breakelők soha nem használták ezt. Ennek egész egyszerű oka volt, ugyanis a breaktánc egy kívülállóktól származó kifejezésnek számított, ami nem a hip-hop közösségen belülről érkezett. Az amorf formájú cypherekben (amikor emberek körbeállnak és valaki középen szabadon táncol) történő versenyzés alapvető része volt a breakkultúrának, de egy idő után elkezdtek szervezett versenyeket is rendezni.
Kiderült, hogy kifejezetten látványos, ráadásul kereskedelmileg jól becsatornázható produkcióról van szó.
A versenyeknek alapvetően két fő formátuma alakult ki: a csapatversenyzés és az egyéni párbajok. Mindkettő jól megmutatja, hogy ez a mozgásforma elsősorban a kreativitásról és az önkifejezésről szól, a produkció középpontjában pedig mindig az individuum áll.
A sporttá alakulás tekintetében a breakelés nagyon hasonló utat járt be, mint a gördeszka vagy a szörfözés is. Ezek a tevékenységek már a kezdetek óta a sport és a szabadidős tevékenység határán mozogtak. Nagy kérdés volt például a gördeszkázás esetében is, hogy hogyan sikerül majd feszes szabályok közé szorítani ezt az alapvetően ellenkulturális tevékenységet.
Csak 2018-ban vált hivatalosan szabályozottá a breakelés a World DanceSport Federation nevű nemzetközi táncszervezetnél, azonban nagyobb versenyek még mindig léteznek a hivatalos szabályozáson kívül is, ilyen például a Red Bull BC One és a Battle of the Year. Összességében elmondható, hogy a breakelő közösségben sokkal nagyobb tisztelet övezi azokat a versenyeket, amiket nem a hivatalos szabályos szerint rendeznek meg.
Párizs ragaszkodott a breakhez
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) folyamatosan modernizálja az olimpiai programot, hogy vonzóbbá tegye azt szélesebb körben. A deszkázással és a breakeléssel egyértelműen a fiatalabb közönség felé próbáltak nyitni. A breaktánc olimpiai szerepeltetése jól illeszkedik ebbe a stratégiába, ráadásul a versenyek lebonyolítására minimális összegeket kell csak fordítani. Fontos megjegyezni, hogy a breakelés szerepeltetéséhez maga Párizs is ragaszkodott. A hivatalos olimpiai programon kívül a házigazda ugyanis további sportágaknak adhat helyet.
Japán 2020-ban előnyben részesítette a helyiek kedvenc sportágait, ilyen volt a karate, a gördeszkázás, a baseball és a softball, ezek közül a gördeszka meg is ragadt a programban. Los Angeles is hasonlóképpen fog eljárni 2028-ban, amikor bemutatkozhat majd az olimpián a zászlófoci (az amerikai futball egy változata), és a squash is. A párizsi olimpia után lehet, hogy sokáig nem találkozhatunk így majd a breaktánccal a játékokon, igaz, a World Dance Sport Federation (WDSF) eltökélt abban, hogy biztosítsa a sportág helyét a 2032-es brisbane-i olimpia programjában.
A versenybírók is bemutatót tartanak a csaták előtt
Azok, akik laikusként nézik meg az olimpián a breakelést, sok érdekes kifejezést megtanulhatnak, olyanokat, mint a sokak által ismert (legalábbis vizuálisan ez a figura van meg a legtöbbeknek) turtle freeze vagy a szintén sokak által látott coin drop. Ezt meg még egy rakás mozdulatsort lehet majd figyelni a versenyek alatt, a győztes pedig az lesz, akinek a gyakorlata magasabb pontszámot kap. Valahogy így néz ki egyébként egy párharc:
Az olimpiai verseny lebonyolítása is rendkívül egyszerűen fog zajlani: 16 B-boy és 16 B-girl mérkőzik meg majd egymással a Concorde téren. Érdemes lesz figyelni a férfiak mezőnyében az amerikai Victorra, a francia Danny Danre és a nők mezőnyében Indiára (aki egyébként egy holland versenyző) és a litván Nickára.
Az olimpiára egy kvalifikációs sorozaton keresztül lehetett kijutni, aminek a selejtezőit Sanghajban és Budapesten tartották. A verseny sokszínűségének érdekében minden országból legfeljebb két B-boy és két B-girl kvalifikálhatott, ráadásul bevezettek két extra helyet is, hogy lehetőséget biztosítanak a breakszcéna feltörekvő nemzeteinek számára.
Mint minden kreatív sportban, a breaknél is jogosan merül fel a kérdés, hogy mi alapján pontozzák a produkciókat a bírók? A mozdulatok tökéletes végrehajtását nézik például a tornánál, a szinkronúszásnál vagy a műkorcsolyánál, és a breakelésnél is hasonló rendszerben működik az értékelés.
A bírák között akadhatnak véleménykülönbségek, épp ezért fogja egyszerre akár kilenc bíró is követni a produkciókat (A nem olimpiai breakversenyeket rendszerint három vagy öt bíró szokta pontozni.) Akárhogy is, a pontozási rendszer, amelyet Párizsban alkalmaznak majd, Storm és DJ Renegade, két befolyásos B-boy fejlesztette ki a 2018-as Ifjúsági Olimpiára, ezt a rendszert azóta finomították a WDSF rendezvénysorozatai során. A rendszer hat kritérium alapján dönt a csaták lehetséges győzteséről, számít a kreativitás, a személyiség, a technika, a változatosság, az előadásmód és a zeneiség – ez utóbbi azt jelenti, hogy a táncosnak valamilyen módon kapcsolódnia kell a dalhoz.
A breakelők a deszkásokhoz hasonlóan mindig is nagyon szoros közösséget alkottak, az új olimpiai lebonyolítási rendszert pedig egyelőre csak kóstolgatják. Vannak, akik örülnek, hogy egyre többen megismerik ezt a kultúrát, de akadnak olyanok is, akik azt érzik, hogy ezt az alapvetően szabad és kreatív tevékenységet beleszuszakolják a sport mind formailag, mind ideológiailag feszes keretrendszerébe.
Van a breakversenyeknek egy igazán érdekes, mondhatni szokatlan része. A megmérettetés elején maguk a bírák tartanak előadást a nézőknek és a táncosoknak, amelyben bemutatják saját magukat. Ez általában a verseny előtt történik és úgy ismert, mint a „bírák bemutatója”. Ez egyfajta szimbolikus gesztus, amely hangsúlyozza a versenyzők és a bírák közötti egységet és azt, hogy közös a szenvedélyük.
A párizsi olimpián augusztus 9-én kezdődnek a breakversenyek.
