Nagy dolog a Fradi és a válogatott szereplése az idei FIFA-videójátékban, de már rég benne lehetne az egész magyar bajnokság

A három szeptemberi vb-selejtező nem alakult túl jól a magyar labdarúgó-válogatottnak – az Anglia és Albánia elleni vereség után Andorrát is csak kínlódva sikerült megverni itthon –, mégis örülhettek szeptember elején a hazai focirajongók. A Ferencváros szeptember 9-én jelentette be, hogy a csapat bekerült a FIFA 22 videójátékba, egy nappal később pedig az MLSZ rántotta le a leplet arról, hogy most először a magyar válogatott is licencelve, a valósághoz hűen lesz játszható a sorozat idei kiadásában.

A Fradi marketingügynökségének ügyvezető igazgatója egyenesen azt írta, hogy az általuk menedzselt klub első magyar csapatként léphet ki a virtuális futball nemzetközi piacára, ami a FIFA 22 esetében igaz is. Ahogy azt a Telex is megírta, korábban persze szerepelt már magyar csapat a szériában, a FIFA 99-be az MTK és az Újpest is bekerült, és előbbi még a FIFA 2000-ben is benne maradt. Az mindenesetre tagadhatatlan, hogy a Ferencváros bekerülése a játékba óriási fegyvertény, és számos lehetőséget nyithat meg a klub előtt.

Ám érdemes megjegyezni, hogy bár a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) az utóbbi években nagy figyelmet fordít a játékra, és ér is el eredményeket, ha korábban kapcsolnak, a FIFA-ban rég benne lehetne az egész magyar első osztályú bajnokság.

Az EA nyitott volt, de az MLSZ eltaktikázta magát

Az Electronic Arts (EA) híres focis sorozatát, a minden évben új résszel jelentkező FIFA-t ezen a ponton talán senkinek nem kell bemutatni, de a rend kedvéért azért rögzítsünk pár dolgot. Minden idők legsikeresebb sportjátékáról van szó, amelynek első része 1993-ban jött ki, pár év múlva már több millióan vették meg az újabb részeket, idén év elejére pedig az EA állítása szerint már több mint 325 millió példányt adtak el a sorozat játékaiból. A 2010-es évek óta a becslések alapján egyszer sem ment tízmillió alá az eladások száma, de már ezt megelőzően sem volt ritka, hogy 6-8 milliót is eladtak a játékból.

Mindezt azért érdemes kiemelni, hogy egyértelmű legyen: a sorozat viszonylag korán megkerülhetetlen lett a focis videójátékok között, és bár a nemrég eFootballra átkeresztelt, ingyenes modellre átálló Pro Evolution Soccer képében azért volt riválisa, a trónját gyakorlatilag a megjelenése óta nem fenyegette semmi (és az eFootballról megjelent friss képek alapján ettől valószínűleg ezután sem kell tartania). Ez volt a helyzet már a kétezres évek közepén is, amikor az EA akkori magyar PR-menedzsere, Kováts Tamás a kiadó-fejlesztő nevében megkereste az MLSZ-t egy esetleges együttműködés reményében.

Kováts a Telexnek felidézte, hogy éppen a 2006-os elnökváltás időszakában kereste meg a szövetséget, így két elnökkel, Bozóky Imrével és Kisteleki Istvánnal is tárgyalt az NB I. szerepeltetéséről, ám egyikükkel sem sikerült megegyeznie erről. Mint írta, az MLSZ akkori elnökei ragaszkodtak ahhoz, hogy a magyar liga komoly értéket képvisel, ha pedig a cég fel szeretné használni, akkor százmilliós nagyságrendben kellene licencdíjat fizetnie a szövetségnek. Ennyi év távlatából az nem egyértelmű, hogy az MLSZ miért nem csapott le a lehetőségre, de

vélhetően közrejátszhatott ebben, hogy a szövetség akkori vezetése nem ismerte a játékot, úgy érezhették, hogy csak ők adnának ebben a konstrukcióban.

Az EA persze az akkori magyar piac viszonyait, illetve az illegálisan letöltött videójátékok arányát figyelembe véve aligha tudta volna kitermelni azt az összeget, így nem sikerült megállapodni, az NB I. pedig nem került be a játékba. Különféle rajongói kiegészítőknek hála, pécén általában így is bele lehetett erőszakolni a játékba, de akármilyen jól is sikerültek ezek, azért a hivatalos licenctől elég messze voltak. Mindez azért is volt furcsa, mert abban az időszakban tényleg kiemelt figyelmet élvezett Magyarországon a FIFA-széria: a 2007-es résztől a játék évekig teljesen lokalizált volt, a feliratok mellett a mérkőzések kommentárja is magyarul ment Faragó Richard és Hajdú B. István emlékezetes tolmácsolásában.

Kováts elmondása szerint ennek az időszaknak az tett be végleg, hogy 2013-ban bezárták a saját országa mellett Szlovákiát és Magyarországot is menedzselő regionális cseh irodát. A térséget átvevő lengyelek pedig az EA központi döntése miatt már csak exportpiacként kezelték a térséget, és szerinte az EA részéről azóta nem is próbálkoztak az NB I. beszervezésével. Azt is hozzátette, hogy az EA nyilvánvalóan nem pusztán jófejségből akarta betenni a magyar bajnokságot a játékba, fontos szempont volt a helyi eladások növelése is. Mint írta, a régióban a jéghoki iránt komolyan érdeklődő Csehország bajnoksága is hasonló megfontolásból kerülhetett be az NHL 07-be.

Az viszont biztos, hogy végső soron mindkét fél profitált volna a dologból. A lengyel bajnokság például jelképes összegért került be a játékba – bár itt nem elhanyagolható tény, hogy Lengyelország azért sokkal nagyobb piac is, közel negyvenmillióan élnek ott –, a román első osztály ugyancsak több éve szerepel a játékban, és a cseheknek is több csapatával lehet játszani már jó ideje. Az pedig, hogy egy globálisan terjesztett, évente 10-20 milliós eladási számokat produkáló játékban szerepelnek ezek a csapatok és bajnokságok, kétségtelenül csak jót tesz nekik.

Megváltozott a helyzet, mégis vannak eredmények

A friss fejlemények, illetve a Kováts által elmondottak nyomán az MLSZ-t is megkerestük, hogy tisztán lássunk a kérdésben. Függetlenül attól, hogy a magyar szövetség annak idején elszalasztotta az EA által felkínált lehetőséget, azt mindenképpen érdemes leszögezni, hogy az utóbbi években komoly energiákat fektettek a FIFA-szériába, sőt még az e-sportokba is. Ez persze nem is meglepő: a videójátékozás nálunk is egyre trendibb, így a FIFA platformot biztosít arra, hogy a szövetség népszerűsítse a labdarúgást, erre pedig rá is haraptak az elmúlt években, több általuk szervezett eseményen is lehetett például fifázni. A játékhoz kapcsolódó e-sport is nagy figyelmet kap Magyarországon, elég csak Szoboszlai Dominik nemrég alapított e-sport-klubjára gondolni, vagy arra, hogy idén az MLSZ szervezett hivatalos selejtezőt az idei (a járványhelyzet miatt végül lefújt) eNations Cup versenysorozat elé:

Sipos Jenő, az MLSZ szóvivője kérdésünkre azt írta, hogy az MLSZ célja elsősorban az, hogy nemtől, életkortól és céltól függetlenül, amatőr és magasabb szinten is minél többen legyenek aktívak a focipályákon. Ha ezen cél elérésében segíthet egy virtuális játék ismertsége, úgy ezt is szívesen felhasználják a labdarúgás népszerűsítésére, ezért az elmúlt évek alatt sok energiát fektettek abba, hogy felvegyék és kiépítsék a kapcsolatot a kiadó sportos részlegével, az EA Sportsszal.

Sipos elmondása alapján ez sikeres is volt, részben emiatt került be idén a magyar válogatott licencelve, címerrel és mezzel a FIFA 22-be.

Mint írta, a megállapodás részletei nem nyilvánosak, azonban fontosnak tartja kiemelni, hogy az MLSZ részéről ez eddig sem az anyagi részleteken múlott. A válasz alapján az EA Sports ma tényleg máshogy áll hozzá a kérdéskörhöz, mint annak idején, mikor megkeresték az MLSZ-t, Sipos szerint ugyanis első körben a kapcsolat kialakítására volt szükség, illetve arra, hogy meg tudják győzni őket arról, hogy érdemes a magyar labdarúgással foglalkozniuk. Sipos a Kováts által ismertetett történetre annyit reagált, hogy a mai vezetés nem tudja pontosan, hogy korábban, a kétezres évek közepén miért nem jött létre hasonló megállapodás, és nem is akarják minősíteni a tényt, de mint írta, lehet, hogy a magyar labdarúgás megítélése is szerepet játszhatott ebben.

Sipos azt is leszögezte, hogy az EA Sports kapacitásai végesek, és nem meglepő módon főként azokra az országokra koncentrálnak, amelyek számukra nagyobb piacot, több bevételt jelentenek. Jelenleg ebben a tekintetben Magyarország nem kiemelkedő a régiót tekintve, ahogy fentebb is kiemeltük már, a lengyel piac már csak a méretéből adódóan is előnyben lehet. A szóvivő ugyanakkor hozzátette, hogy az MLSZ-nek továbbra is célja, hogy minél több magyar szereplő kerüljön be a FIFA-játékokba, és dolgozni fognak azon, hogy a mostani eredményekhez hasonlót érjenek el. A magyar piac sajátosságai miatt viszont nehézkes és hosszú lehet ez a folyamat.

Az MLSZ tehát visszatekintve nehezen tisztázható okból ugyan, de elpuskázott egy lehetőséget arra, hogy az NB I. is szerepeljen a játékban, most azonban aktívan dolgozik azon, hogy egy jelentősen megváltozott környezetben ugyan, de a lehető legtöbb eredményt érje el a fejlesztőnél. Ez egyelőre csak a válogatott licencelésében érhető tetten – a Fradi által kiadott közlemény alapján az utóbbi években a nemzetközi porondon is bizonyító csapat önállóan állapodott meg az EA Sportsszal a bekerülésről –, de annak ellenére, hogy Sipos konkrétan nem válaszolt arra a kérdésre, hogy bekerülhet-e a teljes NB I. a jövőben, az általa elmondottak alapján akár még optimisták is lehetnek a magyar játékosok.

Nem csak a presztízs miatt lehet fontos

Igaz András, az FTC marketingügynöksége, a Sportfive Hungary ügyvezető igazgatója a bejelentéskor úgy fogalmazott, hogy biztosak benne, hogy ennek a megállapodásnak köszönhetően még egy nagy lépést tettek abba az irányba, hogy a klub és a szurkolók kapcsolata ne csak a meccsnapokra hagyatkozzon, hanem az év minden napjának részévé váljon. Azt is hozzátette, hogy ezzel még közelebb kerülhetnek a klub legnagyobb sztárjai a legfiatalabb fradistákhoz, ám kétségtelenül nemcsak emiatt nagy szó az, hogy a Fradival is lehet játszani a játékban.

Ahogy azt korábban a 24.hu Ziccer című podcastjének vonatkozó adásában Zsédely Péter sportmarketing-szakember is elmondta, a Fradinak ugyan jelenleg nincs e-sport-szakosztálya, de ennek nyomán valószínűleg egyszerűbben tudnak majd nyitni e felé, ha szeretnének. Ez persze elég nagy ha, Magyarországon ugyanis egyre telítettebbnek tűnik ez a szegmens: amellett, hogy többek közt az MTK-nak és a Honvédnek is van e-sportos szakosztálya, ahol foglalkoznak a FIFA-val is, ott van Szoboszlai korábban emlegetett e-sport-klubja, és ránézésre a nemrég alakult LV Esports Teamnél is ez lesz fókuszban. Az persze biztos, hogy

a puszta jelenlétük is sokat jelenthet, és bevonzhat olyan partnereket, akik elsősorban a videójátékos, e-sportos vonal felől közelítik meg a futballt, és azok is megismerhetik a csapatot külföldön, akik tavaly csak pislogtak, mikor meglátták, hogy kivel játszik a Barcelona a BL-csoportkörben.

A csapat támogatói is örülhetnek a Fradi bekerülésének, különösen a Telekom, amely főszponzorként ott virít az összes mezen. Magyar távközlési cégként persze némileg korlátozottak a lehetőségeik, de abból kiindulva, hogy valamiért a két évvel ezelőtti V4 Future Sports fesztiválon is angolul ment a hazai hálózat kiépítéséről szóló reklámjuk két CS: GO meccs között, valamit biztos ki fognak találni, hogy hasznot húzzanak a dologból.

Az amúgy biztos, hogy szponzorként és csapatként is lehet nagyot kaszálni a játékon, amit talán semmi sem példáz jobban, mint a fent említett podcastben szintén előkerülő angol negyedosztályú Stevenage FC esete. A csapatot pár éve valószínűleg az égvilágon senki nem ismerte Stevenage városának hardcore focidrukkerein kívül, mára azonban a FIFA egyik legnépszerűbb csapata. Ennek oka nem más, mint a jól ismert gyorsétteremlánccal, a Burger Kinggel kötött korábbi megállapodásuk, melynek értelmében a Burger King logója két éve felkerült a csapat mezére. Ezt egy gigantikus, tizenhárom országot érintő reklámkampány követte Stevenage-kihívás néven, ahol a játékosoknak az angol klubbal kellett különféle kihívásokat teljesíteniük, majd feltölteni ezeket Twitterre. A gyorsétteremlánc ezt kuponokkal, ingyen hamburgerekkel és egyéb díjakkal honorálta, ez a promóció pedig be is talált a játékosoknál.

Így aztán a Burger King nemcsak a játékban, hanem azon kívül is hatalmas felhajtást kapott anélkül, hogy több tízmillió dollárt kellett volna fizetnie valamelyik topligás klubnak azért, hogy ott lehessen a mezén. A Stevenage FC pedig egy rakás nagy múltú klubot megelőzve a legtöbbet játszott csapat lett a játék karrier módjában, a mezeladásait a háromszorosára növelte, és elérte, hogy világszerte több millióan ismerjék a nevét és a játékosait is. Mindezt úgy, hogy a Stevenage FC az együttműködés indulásakor, illetve azóta is gyalázatosan rossz teljesítményt nyújt a pályán, általában a negyedosztály sereghajtói között foglal helyet. Idén kilenc meccs után a 21. helyen álltak a 24 csapatos bajnokságban, ebből az utolsó öt mérkőzésen három vereség és két döntetlen volt a mérlegük.

Ez persze elég extrém példa, a legtöbb kiscsapat a FIFA miatt sem lesz egy csapásra ilyen ismert, azt azonban jól mutatja, hogy mit lehet kihozni abból, ha egy csapat bekerül a játékba. Azt egyelőre nem tudni, hogy a Fradi mit kezd ezzel a helyzettel, ahogy azt sem, hogy a magyar válogatott bekerülése milyen ajtókat nyit majd ki az MLSZ előtt. Az viszont a fentiek ismeretében több mint valószínű, hogy a magyar szövetség még egyszer nem fogja úgy eltaktikázni magát, mint tizenöt évvel ezelőtt, ha esetleg újra terítékre kerül majd az NB I. bekerülésének a lehetősége.