„A második világháború végső szakaszához, 1944-hez hasonlóan ma ismét egy háború pengeélén táncolunk, egy olyan viharban, amikor nem egyszerűen kormányt, hanem sorsot választhatunk magunknak” – mondta az MTI beszámolója szerint Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár pénteken a fővárosi Farkasréti temetőben, ahol Budapest ostroma civil áldozataira emlékeztek.
81 évvel ezelőtt ezen a napon, február 13-én ért véget Budapest ostroma. Orbán államtitkára egy erről, illetve az ostrom áldozatairól megemlékező eseményen fontosnak tartotta, hogy kampányoljon is: elmondta, hogy a kormány békepárti, és ellenállnak a „nyugati és a keleti nyomásgyakorlásnak” is, hogy fegyvereket küldjenek Ukrajnába.
Szerinte Európa egy része ma „háborúpárti” és nem érti, „hogyan juthat bárkinek is eszébe támogatni egy háborút és miként juthatott Európa oda, ahol most van”. Nagy szerint
1944 karácsonyára, amikor a front Budapestre ért, a magyaroknak már nem volt választása, mert „az országot egy idegen hatalom bábja vezette, aki semmire sem tudott nemet mondani”.
Majd valamiért úgy folytatta, nem szabad hagyni, hogy „nekünk kelljen fizetnünk egy harmadik világégésért is”. A háborús uszítás és a háborús uszítók ellen szerinte erő, bátorság, összefogás és népi ellenállás kell. „Kívánom, hogy egész Európa, de legfőképpen Magyarország megmeneküljön attól, hogy újabb és újabb háborús áldozatokra kelljen emlékeznünk” – fogalmazott.
Az európai fővárosok közül Budapest szenvedte el a leghosszabb ostromot a második világháborúban. Az ostrom civil áldozatainak emblematikus helyszínei azok a felrobbant budai lakóházak, a Fő utca, a Vitéz utca egy-egy lakóháza, illetve a mai Margit körút és Keleti Károly utca sarkán található Regent-ház, amelyek több száz civilt temettek maguk alá. A főváros épületeinek nagy része elpusztult vagy súlyosan megrongálódott, a visszavonuló németek pedig felrobbantották az összes Duna-hidat.
