A 38., utolsó helyen hajózó Weöres Szabolcs hamarosan eléri a Jóreménység-fokot és kiér az Indiai-óceánra a Vendée Globe földkerülő vitorlásversenyen, amelyen az indulóknak 18 méteres egytestű hajójukkal, egyedül, kikötés és külső segítség nélkül kell megkerülniük a bolygót. Szabolcs közel 12 500 kilométerrel van lemaradva az éllovastól, ráadásul technikai gondjai is adódtak, és itt át is adnánk a szót az MTI-nek:
„Weöres hajójának jobb oldali vantnija még szombaton elszakadt. Szabolcs azonnal lereffelte a nagyvitorlát, majd áthalzolt másik csapásra.”
Weöres jelenleg körülbelül 450 mérföldre hajózik Fokvárostól, mi az alábbi, a ChatGPT által írt kis versikével biztatjuk.
„Szabolcs hajóján szombaton reggel,
A jobb vantnija elszakadt, nehéz helyzet jött vele.
De ő nem pánikolt, gyorsan cselekedett,
Lereffelte a nagyvitorlát, hogy a hajót megmentse, ne veszítsen el semmit.
Áthalzolt gyorsan, másik csapásra váltott,
A szél még erősebb, de ő nem hátrált.
A versenyben utolsó, de nem adja fel,
Jóreménység-fok már látszik, hamarosan eléri a célt!”
Frissítés: Kedves olvasónk, Krisztián levélben magyarázta meg az MTI hírét, köszönjük neki, íme:
„Weöres hajójának jobb oldali vantnija még szombaton elszakadt. Szabolcs azonnal lereffelte a nagyvitorlát, majd áthalzolt másik csapásra.”
A vitorlás hajók árbócát nem a talapzat tartja a helyén, mint egy lámpaoszlopot, hanem főleg a hajó széleiről az árbóc tetejéhez futó drótkötelek. Az oldalirányú merevítőket hívják vantninak, és értelemszerűen van egy jobb és egy bal oldali. Ha az egyik elszakad, az nagyon nagy baj, hiszen azonnal kidőlhet az árbóc, ami rosszabb esetben akár a hajó vagy a hajós azonnal pusztulását is jelentheti.
Mit tett hősünk ebben a helyzetben? „Reffelte a grószt”, vagyis csökkentette a nagyvitorla méretét (lejjebb/beljebb húzva azt), hogy kisebb erő hasson az árbócra. A másik fontos lépése az irány megváltoztatása volt. A jobb vantni ugyanis csak akkor feszes, ha jobbról fúj a szél. Ha úgy fordulunk a hajóval, hogy balról fújjon, akkor a jobb oldali oldalmerevítő amúgy sem tart, így nem fog hiányozni, hogy nincs.
A halzolás az a fajta irányváltoztatás, hogy a vitorla úgy kerül át balról jobbra, hogy közben hátulról fúj a szél. Ez amúgy nem veszélytelen művelet, kisebb hajókon fejbe vághatja az embert a nagyvitrola alsó rúdja, a „bumm”, de nagyobb hajókon is okozhat gondot. Ha emlékeznek az Ötvös Csöpi filmekre, ezt ott is sokat gyakorolták, sőt a srácok egyszer ezt bekiabálva mentették meg Csöpit.
Végül a „másik csapás” az nem egy újabb rémes eset szinonimája, egyszerűen csak azt a haladási irányt jelenti, ahol a másik oldalról fúj a szél.
Mindez tehát annyit tesz, hogy Weöres innentől nem mehet arra, amerre szeretne, hanem a szél iránya határolja be elég erősen a mozgását. Meg kell javítania a hajót, vagy legalább valami ideiglenes árbócrögzítést kell barkácsolnia. E helyzetben fokozottan igaz, hogy „aki időt nyer, életet nyer”, és ha az első irányváltás sikerült, akkor a közvetlen veszélyen valószínűleg túl van.
