Lóháton bejárható útvonalhálózat létesült a Közép-Magyarországi Régióban – adta hírül az MTI.
Mielőtt a kedves olvasó felkapná a fejét, hogy mégis miből: 799 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásból.
És mielőtt felvonná a szemöldökét, hogy mégis miért: azért, mert Magyarország 1960-as évektől a '80-as évek közepéig vezető szerepet töltött be a lovas túrázásban, és bőven itt volt már az ideje, hogy visszaköveteljük ezt a megtisztelő szerepet.
A projekt hétfői verőcei zárórendezvényén Lóska János, a Magyar Lovas Turisztikai Közhasznú Egyesület (MLTE) elnöke felidézte, hogy bár a rendszerváltás után megteremtődött a lehetőség, hogy számtalan lovas túraútvonal jöjjön létre, a magyarok sem megfizetni nem tudták, sem lovagolni nem tudtak, ezért el kellett gondolkodni azon, miképp fejleszthető ez az ágazat.
Mégis hogy? – kérdezné az olvasó. Hát így: meg kellett teremteni a magyarországi lovasturisztikai modellt. A Kincsem – Nemzeti Lovas Program lovasturisztikai fejezete éppen arról szól, hogy létre kell hozni egy olyan hálózat, amelyben a lovasturisták önállóan vagy lovas túravezetővel követhetik végig az utat GPS-es kijelöléssel, a megállópontokon meg tudnak állni, el tudják helyezni a lovakat.
Az eredmény? Egy 509 kilométeres közép-magyarországi lovasútvonal – „budapesti lovas körgyűrű” –, ami az 1800 kilométernyi észak-magyarországi és észak-alföldi lovasútvonal hálózatához kapcsolódik.
A lovasokat támogatórendszerek segítik, a lovasturisztikai megállópontok alkalmasak a túrázók és lovaik fogadására, kiszolgálására, és más turisztikai szolgáltatások is rendelkezésre állnak, így étkezés, szállás, kulturális és egyedi programok.
Jó, de miért fontos ez annyira, hogy közel 800 millió forintnyi uniós támogatást is eltapsoljunk rá? Mielőtt kiszaladna a száján a kérdés, olvassa el Lóska János magyarázatát:
„Magyarország szabadon lovagolható, károkozás nélkül bármely erdei úton lehet lovagolni, ahol nem tilos. Ezt Nyugat-Európában nem lehet elmondani.”
Van tehát valami, amiben még Európában is élen járunk, kár lenne elpazarolni a potenciált!