Megkértük olvasóinkat, küldjenek fotót formabontó karácsonyfájukról, az idei rögzítési, díszítési katasztrófákról megoldásokról. Hiszen szinte minden családnak van saját, bevált receptje a karácsonyfa felállítására, ami a fának megfelelő stabilitást ad, és egyben ízléses, szemre is tetszetős végeredményt biztosít.
Ezek a módszerek azonban a legtöbbször évek hosszú sora alatt kristályosodnak ki, a hozzájuk vezető út a fenyőforgácson kívül könnyekkel, verítékkel, megvágott ujjakkal van kikövezve. Szerencsére olvasóink megosztották titkaikat, íme a legszánalmasabb idei fák!
A zöldségesláda
Enikőék egy zöldséges ládával gondolták megoldani a talpkérdést, és az elgondolás amúgy nem rossz, kitörik az alján a műanyagot, bele a fa, és kész. Ugyan Enikő azt írta: „24-én este 11-kor csak ennyire futotta. Áll? Áll! Akkor?!”, bizonyára többen vagyunk, akik az egy fokkal függőlegesebb fákhoz vagyunk szokva.
A minifák
Többen belefáradtak a nagyméretű fák hazacipelésébe, és minifára váltottak. Attila egy doboz Tictac-kal mutatja a zsebfája méretét, a mellette levőről Laura azt írta: „Mivel nem hiszek a műfenyőben, sem abban hogy minden évben hozzájáruljak egy szegény fenyő kivágásához, ezért anyukám nyomdokaiban járva évente szerválok egy élő fenyőbabát. Mivel ezek a facsemeték sohasem húzzák 2-3 hónapnál tovább, idén úgy döntöttem, hogy véget vetek ennek a kis hagyománynak, és nem engedek több ártatlan lelket hullámsírba. Ám a sors közbeszólt anyukám képében, aki bizalma jeléül a mellékelt kis csodával lepett meg.”
Last minute talp
Csaba egy minimalista drámát is írt kőtalpa fotóihoz, íme:
– Megvan a talp?
- Igen, a kocsiban!
- Akkor nem veszek.
- Oké!
A valóság:
A vasvilla
György sajnos nem fűzött semmit a képhez, de talán nem is kell. Az elengedett hegesztésű, egyharmad támaszójától megszabadult talp tökéletes példája annak, hogy a „na, abban még volt anyag!” sem jelenti mindig a minőséget. Másrészt nálam a WD40/ducktape kombó mellé ezennel feliratkozott a vasvilla, mint egy szinte mindenre tökéletes eszköz.
A tavalyi fa
„Karácsonyfám már egy éve békésen pihen az erkélyemen – hóban, fagyban, kánikulában – türelemmel várva reinkarnációját” – írja Nóra. „Karácsony napján szomorúan konstatáltam, hogy a fa törzsét nem fogom tudni beleapplikálni a talpba, ezért arra gondoltam, mi lenne, ha belefúrnám egy deszkába?” Nem tudjuk, Nórának feltűnt-e a tűlevelek színéből, hogy a tavalyi fája már nem olyan egészséges, de az újrahasznosításhoz gratulálunk!
Ami a sufniban akad
Szilviék bal oldalon látható kisgyerek- és macskabiztos talpához egy jóféle tokmány szolgált alapul, de nem az otthoni, hanem egy ipari, sok kilós verzió. „Garantáltan nincs farigcsálás, idegeskedés, és előre elégetjük a bejgli-kalóriát, amíg becipeljük a garázsból a lakásba” – írta Szilvi, majd megosztott egy pro tippet is: „Némi pánikhangulat ki tud alakulni, ha a tokmánykulcsnak lába kél, érdemes ellenőrizni, mielőtt a szerszámboltok bezárnak.” Jobbra pedig Bertalan és osztálytársainak talpa látható, amit iskolájuk karbantartója segítségével hoztak össze. Egy jó karbantartó jobban felkészít az életre, mint egy tanár, mert ahogy Bertalan írta: „Amit az alagsorban találtunk, azt mind beleépítettük, így került bele az a pár féktárcsa is.”
Nincs karácsony térkő nélkül
Gabiék több mindennel próbálkoztak, de aztán a magyar valóság legelterjedtebb anyaga oldotta meg a problémájukat. „Több kör után a zsalukő győzött, szegélykő súllyal és térkő kiékeléssel” – írta, majd az állattartóknak is üzent: „Előtérben a cica, ő jó fej, nem bántja a fát, a 4 hónapos spánieltől viszont vettem már el díszt.”
Legjobb talp a házitalp
„A talp elkészítésével járó kellemes beszélgetések, precíz és pontos mérések, derékszögek és hasonló szavak, maradandó élményt okoztak számomra, és nem utolsósorban családtagjaim számára, ezzel megalapozva a karácsonyi hangulatot” – idézi fel boldog emlékeit a bal oldali, tökéletesen függőlegesbe hozott fája kapcsán Bence. Tamás lécekkel operált, míg a cicás képről ezt írta olvasónk: „Rátaláltam a lomtalanításkor az egyéb lomtalanítani valóktól mindig eltakart, éveken át az erkélyen kallódó konyhapultra. Egy kis dekopírfűrészelés, csavarozgatás: két éve tökéletesen funkcionáló, könnyen mozgatható, statikailag megbízható, esztétikus és macskabiztos állványunk van” – írta az esztétikum fogalmát újradefiniálva Gergely.
A 2021-es évet leginkább kifejező fa
Olvasónk neve elhallgatását kéri, ami a fát elnézve nem csoda. Kibéreltek egy kulcsosházat, hogy pár napra el tudjanak bújni a világ elől, meghitt körülmények között karácsonyozhassanak. Örömmel kaptak a lehetőségen, hogy a szálláson
kérhető fenyőfa bekészítés.
Nem tudjuk, mennyi pénzt kértek érte, de az élményt talán nem is lehet pénzben kifejezni. „Konkrétan nem kaptunk levegőt a röhögéstől mikor megláttuk a fát. Imádjuk. Tökéletesen leírja az elmúlt évet.”
Fák fenyegető aurával
A bal oldali fát Véda küldte. „Karanténban vagyunk, de az udvaron van egy nagy fenyő, hát behoztak néhány ágat, feldíszítették. Hát ez lett a végeredmény” – írja. Mi mindenesetre jobbulást kívánunk! A jobb oldali képet Micsu küldte, és ha valami szembemegy az otthonos, meleg, elérzékenyült, családi hangulattal, akkor az ő fenyegető aurával rendelkező horrorfája mindenképp, egyenesen vezethetné a zombikarácsonyt.
És végül a legbuherebb fa
A legbuherebb fa címet mindenképpen Lászlóék fája kapja, amiről először csak annyit írt:
Egy porszívó csövét kihúzva kapjuk a legjobb tartót.
Érdeklődésemre aztán bővebben is kifejtette, hogyan sikerült eleve ezt az iszonyúan girbegurba csúnyaságot beszerezni karácsonyfa helyett: „Találtunk egy helyet Veszprémben az állatkerttől nem messze, ahova ki volt írva hogy ingyenes lehet elvinni kisebb-nagyobb fenyőágakat. Természetesen sötétben mentünk, és a spanyol csajom sikeresen kiválasztotta a legcsúnyábbat. Nem tudtuk hogyan megállítani a fát, így beletettük a porszívót egy kartondobozba, kivettük a szívócsövét, és annak a lyukába tettük az ágat.” Rákérdeztem arra is, hogy jól látom-e, hogy a porszívóra tett könyvre tett serpenyőbe tett vázába tett kövek inkább a stabilitást szolgálják, mint az esztétikumot? Jól gondoltam, László bevallotta, hogy azért tették rá a serpenyőt, mert az kellően nehéz volt, de biztosra akartak menni, ezért vetették be a díszköveket is a balansz érdekében. Gratulálunk!
Nagyon köszönjük mindenkinek, aki küldött fotót, és boldog karácsonyt!