Megy ez, ha akarják, már nem függenek az orosz áramtól a balti országok
Velünk lesz Szeri Viktor, a Decolonize Your Mind Society, Leiner Laura, Székely Kriszta, Saiid, Grafitember, Simor Dániel, Sarkadi Zsolt, Cuhorka Emese és sokan mások.
Olyan országok is le tudnak válni az orosz energiaforrásoktól, amelyek korábban a Szovjetunió részei voltak. Magyarország és Szlovákia ezt nem akarja.
Lekapcsolódik az orosz áramhálózatról Litvánia, Lettország és Észtország február 8-án. Ezt követően rövid időn belül hozzákapcsolódnak a lengyel és ezen keresztül a közép-európai hálózathoz. Emellett Finnországgal és Svédországgal is tudnak elektromos energiával kereskedni tenger alatti vezetékeken keresztül.
- A balti országokat még akkor sem fenyegeti áramszünet, ha Oroszország esetleg megtámadja ezeket a vezetékeket, felkészültek egy hasonló forgatókönyvre - mondta Jako Kilter, a Tallinni Műszaki Egyetem kutatója az Err hírportálnak.
A korábban a Szovjetunióba tartozó balti országoknak minimum annyira körülményes volt leválni az orosz energiaforrásról, mint Magyarország esetében lenne. Míg azonban az előbbieknél ez prioritás, a magyar kormány hallani sem akar az orosz energiabeszerzés feladásáról.
- Időnként hivatkozik ezzel kapcsolatban fizikai-technológiai akadályokra is, más nyilatkozatokból azonban egyértelmű, hogy hosszabb távon is számol a kormány az orosz gázzal, kőolajjal és uránnal.
- Az uniós irányvonal a teljes leválás az orosz energiahordozókról, igaz, ennek nincs kőbe vésett dátuma (a legtöbbször 2027 hangzik el), és cseppfolyósított földgázt jelenleg is nagy mennyiségben vásárol Oroszországtól több nyugat-európai ország.
az orosz kőolaj lassan utolsó EU-n belüli vásárlója, a Mol-csoport is széttartóan kommunikál. Egyrészt azt mondják, hogy folyamatban van magyar és szlovák finomítóik átalakítása, hogy fokozatosan egyre több nem orosz eredetű kőolajat tudjanak feldolgozni, ám ezek a beruházások idő- és tőkeigényesek.
- Máskor viszont arról beszélnek, hogy sokéves távlatban sincs megbízható alternatívája az orosz olajnak Magyarország és Szlovákia számára.
a vezetékes orosz olajimportra korábban átmeneti felmentést kapott országok körül Német- és Lengyelország már nem vásárol orosz kőolajat, és idén várhatóan a cseh import is leáll.
- Az Európai Bizottság korábban azt javasolta a magyar és a szlovák kormánynak, hogy Horvátországon keresztül szerezzék be a nyersolajat orosz források helyett. Ezt a magyar kormány túl költségesnek ítélte meg, illetve Szijjártó Péter azt mondta, Horvátország nem megbízható ország a magyar energiaellátás szempontjából.
- Időnként a tranzitdíj mértékéről és az Adria kapacitásáról is vitáznak a felek, de az utóbbi - jelenleg sem vészes - szűk kapacitása pár hónapon belül megszüntethető lenne.
az orosz földgáz szállítása ugyan január 1-jétől leállt Ukrajnán át, a Török Áramlat vezetéken keresztül továbbra is a Gazprom az ország legfontosabb gázforrása. A magyar kormány 2021-ben kötött 15 évre szóló szerződést a Gazprommal évi 4,5 milliárd köbméter földgáz vásárlására, amit tavaly Szijjártó Péter tovább bővített.
- Az MVM egy belsős forrása a Balkan Insightnak arról beszélt, hogy az orosz gázbeszerzéssel az energiacég 500-600 millió eurót keres.
