Felturbózza a migrációt a klímaváltozás
Velünk lesz Szeri Viktor, a Decolonize Your Mind Society, Leiner Laura, Székely Kriszta, Saiid, Grafitember, Simor Dániel, Sarkadi Zsolt, Cuhorka Emese és sokan mások.
Tavaly körülbelül 22 millió embernek kellett elhagynia az otthonát a szélsőséges időjárás miatt, közel 5 millióval többnek, mint egy évvel korábban.
Ezekben a napokban a megszokottnál sokkal nehezebb elérni az ingerküszöböt az éghajlatváltozás fejleményeivel, de az ENSZ Meteorológiai Világszervezete azért megpróbálta, amikor a héten kiadta szokásos éves jelentését.
Eszerint a mérések kezdete óta 2019 volt globálisan a második legmelegebb év, a 2015 és 2019 közötti öt esztendő pedig ebben a tekintetben maga mögé utasított minden korábbi hasonló periódust. Ugyanez mondható el a 2010 és 2019 közötti évtizedre.
Tavaly a világ átlaghőmérséklete 1,1 Celsius-fokkal haladta meg az iparosodás előtti szintet, vagyis egyre közelebb vagyunk ahhoz a 1,5 fokhoz, ahol a párizsi klímaegyezmény szerint meg kéne fékezni a felmelegedést, hogy kezelhető szinten maradjanak a káros következmények. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának – egyelőre csak ígéretek szintjén létező – gyors és nagymértékű csökkentése nélkül azonban ez teljesen esélytelen.
A Bloomberg azt emelte ki a jelentésből, hogy tavaly körülbelül
22 millió embernek kellett elhagynia az otthonát a szélsőséges időjárás miatt,
miközben egy évvel korábban még csak 17,2 millió volt ez a szám. A dokumentum néhány olyan eseménysort is felsorol, amely kedvezőtlenül hatott az adott régióban megtermelhető élelmiszer mennyiségére, illetve károsítja az emberek egészségét, ezért akár a terület elhagyására is ösztönözheti őket.
- Tavaly Kelet-Afrikában a száraz tavaszt csapadékos ősz követte, ami kiváló feltételeket teremtett az Ázsia felől érkező sáskák elszaporodásához. A sáskajárás idén is folytatódik, veszélyeztetve az élelmiszer-ellátást számos országban.
- Hőhullám miatt Japánban százan haltak meg, 18 ezer embert pedig kórházban kellett kezelni. Franciaországban hasonló okokból több mint 20 ezer ember szorult sürgősségi ellátásra.
- Az óceáni hőhullámok a csökkenő oxigénszinttel és a savasodással párosulva károsítják a tengeri élővilágot, veszélyeztetve egyben a halászatból élő közösségeket is.
Mindezek után valószínűleg senkit nem lep meg, hogy a jelentéshez írt előszavában Antonio Guterres ENSZ-főtitkár ismét azonnali cselekvésre buzdította a világot, különben a párizsi klímaegyezmény annyit sem ér, mint a papír, amelyet az országok vezetői aláírtak.
