Velünk lesz Szeri Viktor, a Decolonize Your Mind Society, Leiner Laura, Székely Kriszta, Saiid, Grafitember, Simor Dániel, Sarkadi Zsolt, Cuhorka Emese és sokan mások.
Kiszámoltuk, az ország melyik részén tűnhet nagyobbnak vagy kisebbnek a GDP, mint ami a valós gazdasági tevékenységből következne. Egy megye meglepően kilóg.
Mennyivel gazdagabb Budapest a vidéknél? Mennyivel termelnek több egy főre jutó GDP-t a fővárosiak, mint az ország többi részében lakók? Az örök kérdést megválaszolását mindig megnehezíti, hogy ugyan a budapesti GDP a hivatalos adatok szerint magasan kiemelkedik a többi megyéhez viszonyítva, valójában a főváros gazdasági adatai nem teljesen valósak.
Ennek az az oka, hogy egy csomó hozzáadott értéket Budapesten könyvelnek el, ami valójában nem ott keletkezik. Rengeteg cégnek ugyanis Budapesten van a központja, viszont a helyszín, ahol termelés, a szolgáltatás vagy az értékesítés megtörténik, az ország egy teljesen más pontján van. Ezt a székhelyproblémát hagyományosan nem kezeli túl jól a magyar gazdaságstatisztika. A GDP-nél például a gazdálkodó szervezet az alapegység, amit nem tudnak pontosan tovább bontani területi egységekre, hiába vannak különböző megyékben telephelyek.
Ez különösen a legnagyobb, országos kereskedelmi vagy szolgáltató hálózatoknál gond, mint mondjuk egy bank vagy kiskereskedelmi lánc. De az iparnál is, ezért nagy szerencse, hogy újabban a KSH kétféle bontásban is közöl adatokat az ipari termelés területi eloszlásáról. Az egyiknél azt látjuk, hogy az adott megyében bejegyzett cégek által megvalósított ipari termelés mekkora, a másiknál pedig azt, hogy az adott megyében lévő telephelyeken megvalósuló ipari termelés mekkora.
Ezért fogtuk a székhely szerinti, illetve a telephely szerinti adatokat, megnéztük, hogy a két különböző megközelítésben hogyan oszlik meg az ipari termelés a megyék között. Láthatóan jelentős különbség van a kétféle adat között:
A kísérleti vízfej-indexet egyszerűen a székhely szerinti és a telephely szerinti arány különbségének kiszámolásával hoztuk létre. Így a mutató azt követi, hogy az ipari termelés mekkora részét számolják el az adott megyében anélkül, hogy a termelés ténylegesen ott történne (ha pozitív az értéke), vagy mekkora részét nem ott írják jóvá (negatív érték).*
Igaz, van egy kisebb módszertani probléma, ami miatt az összevetésből korlátozottan érdemes csak következtetéseket levonni. A székhely szerinti adatok csak az 50 fő több embert foglalkoztató cégekre, a telephely szerinti adatok viszont már az 5 főnél nagyobb cégekre vonatkoznak. Az ipari termelés kisebb szeletét, 8-9 százalékát végzik olyan cégek, amelyekben 5-49 fő közötti a foglalkoztatottak száma. Ezeknél a kisebb cégeknél feltételezhető, hogy kevésbé végeznek megyéken átnyúló tevékenységet, ezért vélhetően nem befolyásolják jelentősen a számokat, nem korrigáltunk velük.
Térképre helyezve látszik, hogy nem csak Budapesten pozitív a mutató: az országos ipari termelés közel két százalékát úgy írják hozzá Somogy megyéhez, hogy valójában nem ott történik. A másik oldalon Zala és Pest megye a legnagyobb vesztesek, de Szabolcs, Békés, Vas és Nógrád megyében is erősen negatív a vízfej-index.
Az adatok 2017 első negyedévétől kezdve állnak rendelkezésre. Ebből az látszik, hogy viszonylag egyenletes a vízfej index alakulása a legtöbb megyénél, a legutóbbi negyedévben viszont megugrott. Ennek az emelkedésnek a győri Audi-gyár átmeneti lassulása lehet a legfontosabb oka. Mivel a Győr-Moson-Sopron megyei ipari termelés a harmadik negyedévben jelentősen visszaesett, ezért arányaiban megnőtt a többi megye között áthelyezett ipari termelés százalékos aránya. (Ennek az egyébként alacsony győri vízfej-index változására nem volt hatása.)
De miért pont Somogy megye számít még jelentős vízfejnek Budapesten kívül? Idén eddig 750 milliárdot termeltek a somogyi székhelyű ipari cégek, somogyi telephelyeken viszont csak 371 milliárdot.
Erre viszonylag kézenfekvő válasz van. A megye messze legmagasabb árbevételű vállalata a Flextronix Zrt, amely 715 milliárd forint értékben adott el termékeket tavaly. A cég székhelye a Somogy megyei Tabon van, ahol van is egy üzeme a cégnek. De nem csak itt termel a cég, hiszen vannak telephelyei Zala, Vas és Szabolcs megyében is. Mivel a Somogy megyére jut arányaiban a második legkevesebb ipari termelés az országban, ezért valószínű, hogy önmagában ennek a nagy cégnek a más megyékbe szervezett termelése is ilyen mértékben torzítja az adatokat.
