Lezsák-ügy: az ÁBTL főigazgatója a titkosszolgálattól kapott adatbázis kijavítása után foglalkozik azzal, hogy lemond-e a hiba miatt

„Akinek az idején történt a hiba, annak kell eltakarítani a romokat. Ha ez megtörténik, visszatérünk erre” – válaszolta Cseh Gergő Bendegúz, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának (ÁBTL) főigazgatója arra kérdésünkre, hogy lemond-e, miután Lezsák Sándor neve tévedésből bekerült a szerdán nyilvánosságra hozott hálózati személyek adatai közé. Hozzátette: személyes levélben fogja megkeresni a fideszes politikust, hogy bocsánatot kérjen a történtek miatt. Többek között Lezsák Sándor lánya, Lezsák Anna fideszes képviselő követelte Cseh Gergő Bendegúz lemondását, szerinte a bocsánatkérés nem helyettesítheti a felelősségre vonást.

Szerdán tették közzé azt az adatbázist, ami csak az állambiztonság által regisztrált hálózati személyek neveit tartalmazza, a megfigyelték nem. A nyilvánosan kereshető, ügynökaktaként emlegetett állambiztonsági iratok között Lezsák nevére keresve csak mágnesszalagról származó információkat dobott ki a nyilvántartás, amin a volt fideszes politikus születési helye és az anyja neve volt olvasható. Bár Lezsáknak 6-os kartonja nem volt, és a beszervezéseket listázó B-naplóban sem szerepelt a neve, ez alapján arra lehetett következni, hogy hálózati személy lehetett.

Lezsák már szerdán tiltakozott az ügynökvád ellen. „Kikérem magamnak, hogy kommunista ügynöki múlttal bélyegezzenek meg engem, aki a kommunizmus üldözöttje voltam. Nem ügynök voltam, hanem engem figyeltek meg. Mindenki, aki ezt az aljas hazugságot terjeszti, a bíróság előtt fog felelni érte” – írta Facebook-oldalán a volt fideszes országgyűlési képviselő, a Magyar Demokrata Fórum egyik alapító tagja.

Cseh Gergő Bendegúz részletesen elmagyarázta nekünk, hogyan történt a hiba. A mágnesszalagok adatait október elején kapták meg az Alkotmányvédelmi Hivataltól (AH) egy Excel-adatbázis formájában. A mágnesszalagok tartalmazzák a „H” adattárat, azaz a hálózati nyilvántartást, ami mintegy 58 ezer nevet tartalmaz az 1970-es évektől kezdődően. Az ÁH-tól kapott adatbázisban ömlesztve, egyetlen mezőbe zsúfolva szerepeltek a különböző adatok, a levéltár munkatársainak kellett ezeket szétszedniük. Erre alig egy hónapjuk volt, hiszen november 4-re volt kitűzve az iratok nyilvánosságra hozása. Amikor az adatokat átmásolták a nyilvános adatbázisba, olyan nevek is átkerültek oda, amiknek nem kellett volna.

Az állambiztonság kódokkal jelezte az együttműködés formáját. A 07-es kód a hálózatból kizárt személyeket, a 04-es kód a működő hálózati kapcsolatot jelezte, a 05-ös kód pedig arra a kapcsolatra utalt, akiről jelentettek, tehát akit megfigyeltek. Az ő adataikat törölniük kellett a hálózati személyek adatainak nyilvánosságra hozásánál. 05-ös kóddal szerepelt Lezsák Sándor is, de rajta kívül még több ezer olyan embernek a neve is szerepelhet megfigyeltként a mágnesszalagon, akik valójában nem együttműködők voltak.

Az ÁBTL főigazgatója azt mondta, hogy Lezsákon kívül 163 megfigyelt neve kerülhetett ki a nyilvános adatbázisba, amelyeket azóta eltávolítottak onnan.

Lezsák neve már nem szerepel az adatbázisban, mondta a levéltár vezetője.

A törlések nyomán a mágnesszalagokról készült nyilvános adatbázisban csak azok szerepelnek, akik hálózati személynek tekinthetők, azaz valamilyen formában együttműködtek az állambiztonsággal. Ez még nem jelenti azt, hogy jelentettek is. Az állambiztonság ugyanis már akkor rögzített adatokat, amikor csak elindult a beszervezés, magyarázta az ÁBTL főigazgatója. Az adott személy tényleges állambiztonsági múltja részben a már nyilvános 6-os kartonokból, részben pedig a február 25-én kereshetővé váló úgynevezett beszervezési dossziékból ismerhető meg.

A Lezsák Sándor esetében történt hibának azért van jelentősége, mert rombolhatja a nyilvánosságra hozott iratok hitelességébe és az egész folyamatba vetett bizalmat, további találgatásoknak és összeesküvéselméleteknek ágyazhat meg, és persze alaptalanul vádolhatnak meg ügynökmúlttal embereket. Nem véletlen, hogy az ügyben megszólalt Magyar Péter is: a miniszterelnök Facebook-oldalán kért elnézést Lezsák Sándortól. „Mivel telefonon nem sikerült elérnem Lezsák Sándort, ezért itt szeretnék tőle bocsánatot kérni, amiért a Levéltár informatikai rendszerének hibája miatt tévesen bekerült a neve a hálózati személyek nyilvántartásába” – írta posztjában.

Az ÁBTL már csütörtök reggel közölte, hogy informatikai hiba miatt került be a hálózati személyek közé Lezsák neve, akitől egyúttal elnézést kértek. Azt írták, megkezdték az adatbázis érintett részének felülvizsgálatát.

Bóka János, a Fidesz frakcióvezetője nemcsak Magyar Péter bocsánatkérését követelte, hanem Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter lemondását is. „Követeljük a politikai felelősség megállapítását: Tarr Zoltánnak mennie kell!” – írta posztjában. Bóka szerint a Tisza, igazi újkommunista tempóval összemossa az elkövetőket az áldozatokkal.„ Azt követelte, hogy a teljes honlapot tegyék elérhetetlenné addig, amíg megnyugtatóan nem tudják megállapítani, ki volt együttműködő, és ki volt megfigyelt.”

Bóka János csütörtöki sajtótájékoztatóján azt mondta: Ruff Bálint, Tarr Zoltán és Tanács Zoltán miniszterek felelősségét is meg kell állapítani az ügyben. Bóka szerint ha ez nem történik meg, akkor a Fidesz parlamenti vizsgálóbizottság felállítását fogja kezdeményezni.

Lezsák Sándor lánya nem tartja elfogadhatónak, hogy egy ilyen súlyos téves adatközlést egyszerűen informatikai hibával magyarázzanak, ezért az ÁBTL főigazgatójának lemondását követeli. Lezsák Anna fideszes országgyűlési képviselő szerint joggal vetődhet fel a kérdés, hogy nem véletlen, hanem tudatos manipulálás történt. Elmondása szerint apja bírósághoz kíván fordulni a történtek miatt, a szükséges jogi lépések előkészítése folyamatban van. Lezsák Anna szerint ez az ügy túlmutat a családjukon, a történeti levéltárnak ugyanis nagy felelőssége van abban, hogy az általuk nyilvánosságra hozott adatok pontosak és megfelelően értelmezhetők legyenek.