A szálloda, amelyben Arany János, az Aranycsapat és Cristiano Ronaldo is lakott

2023. június 9. – 19:34

A szálloda, amelyben Arany János, az Aranycsapat és Cristiano Ronaldo is lakott

Másolás

Vágólapra másolva

Aki gyakran jár a Margit-szigeten, és nem marad a déli csücsökben, az biztosan találkozott már a Grand Hotellel, vagy jelenlegi nevén az Ensana Grand Margitszigettel: ott bújik meg a fák között, igazán csak a futópályáról lehet megcsodálni, a szépsége pedig még feltűnőbb, ha a mellette található termálfürdő-rémálomhoz viszonyítjuk. Nem csoda, hiszen Ybl Miklós tervezte. Amúgy lakott benne Arany János, Bródy Sándor és Krúdy Gyula, itt gyakorolt az Aranycsapat az angolok elleni 1953-as rangadóra, de a portugál focicsapat is kibérelte – mármint az egészet, hónapokra. Ahogy azt sejteni lehet, a 150 éves épületnek gazdag történelme van. A Hosszúlépés. Járunk? csapatával, illetve Saly Noémi várostörténésszel képletesen és szó szerint is körbejártuk a szállót.

Fotó: Bődey János / Telex Fotó: Bődey János / Telex
Fotó: Bődey János / Telex

A Margit-sziget minden őslakos fővárosi és vidékről bevándorló számára kultikus hely: van, aki szabadidős tevékenységek, van, aki az éjszakai élet miatt, de az szinte biztos, hogy mindenki járt már itt. A történetét is nagyjából ismerjük: a középkorban Nyulak szigetének hívták, itt állt a Domonkos-rendi apácák kolostora, amelynek a romjai még mindig láthatók, a mai nevét pedig Árpád-házi Szent Margitról, IV. Béla lányáról kapta, aki ebben a kolostorban töltötte életének jelentős részét.

Nyulak szigete? Könnyen lehet, hogy mégsem

Saly Noémi szerint valószínűsíthető, hogy a sziget középkori neve egy félrefordítás következménye. A „nyulak szigete” latinul „Insula leporum”, az „Insula leprorum” egy plusz r betűvel azonban teljesen mást jelent: a leprások szigetét. Ami valószínűleg fedi is a valóságot, hiszen ide hozhatták a középkorban futótűzként terjedő lepra áldozatait. „A keresztesek behozták az országba a leprát, és a betegeket el kellett különíteni. A térségben a Margit-sziget tökéletes hely volt erre. Tehát benne van a pakliban, hogy itt valójában leprosorium, vagyis leprakórház működött, és az apácák a betegeket sikálták a gyógyvízzel” – mondja a várostörténész.

Azt már kevesebben tudják, hogy az ikonikus sziget Budapest közepén eredetileg három szigetből állt. Az északi végén volt a Fürdő-sziget, ahol még az ókori rómaiak csapolták a gyógyvizet, és ahol még a 19. században is láthatók voltak a római romok, ha elég alacsony volt a vízszint. Ez végül az enyészeté lett, hiszen veszélyes volt a hajósok számára, zátonyként akadályozta a vízi forgalmat – jött tehát a Mars kotróhajó, és eltüntette. A mai sziget déli részén állt a Festő-sziget, amely a nevét valószínűleg az óbudai oldalon található kékfestő műhelyekről kapta.

Fotó: Bődey János / Telex Fotó: Bődey János / Telex
Fotó: Bődey János / Telex

A középső nyúlvány, ami a mai Margit-sziget jelentős részét adja, sokkal karcsúbb volt, de az egyesítéssel és a védműrendszer kiépítésével kiszélesedett. „Megépült ez a hatalmas védműrendszer, ami a Margit-szigetet övezi, és ami megakadályozza, hogy a Duna levigye az egészet Csepelre.

A víz ugyanis mindig az északi részt bontotta, a délihez pedig kicsit hozzáépített, így cammogott lefelé a sziget” – mondja Saly Noémi, aki nem mellékesen éppen könyvet ír az egykori Margitszigeti Nagyszállóról.

Szocialista rémálom a gyönyörű Margit fürdő helyén

Egészen a 19. századig nem egyesült a három sziget, a főszigetet pedig 1790-ben először Sándor Lipót főherceg kapta meg, majd öccse, József nádor, vagyis a király földi helytartója, a palatinus igazgatta egy ideig. Érdekesség, hogy 1814-ben a Napóleon elleni szövetség vezetői, I. Sándor cár, III. Frigyes Vilmos porosz király és I. Ferenc osztrák császár és magyar király itt, József nádor nyaralójában találkoztak.

Fotó: Bődey János / Telex
Fotó: Bődey János / Telex

Zsigmondy Vilmos bányamérnök volt az, aki rájött, hogy a sziget alatt gyógyvíz van, ugyanő volt, aki a mai Széchenyi Gyógyfürdő helyén lefúrt a megfelelő mélységig. „Ybl Miklós tervezte a fürdőt, ami a mostani termálfürdő helyén állt. Gyönyörű volt, templomi belső terekre, zenepavilonra, kávéházra, étteremre kell gondolni” – mondja Saly Noémi. Építettek például egy ivócsarnokot, aminek a bevételét egy az egyben a Magyar Gazdasszonyok Országos Egyesülete árvaházának ajándékozták.

A két világháború között a Margit fürdőhöz tartozott a Palatinus Szanatórium és a többi szigeti szálloda is. Az épület aztán a második világháború alatt olyan súlyos károkat szenvedett, hogy végül az 1956-os árvíz után teljesen lebontották. Helyén ma az Ensana Thermal Margitsziget áll, amelyet belülről pár éve teljesen felújítottak ugyan, kívülről azonban még mindig horror, nincs mit szépíteni.

Nyulak szigete – mégis?

Bár az eredeti elnevezés valószínűleg sántít, a nyulakhoz mégis van köze a Margit-szigetnek. 1918-tól 1928-ig Kraszner Menyhért volt a Nagyszálló igazgatója, az ő idején történt, hogy az óbudai nyulak átkeltek a befagyott Duna jegén, és megrágták a legdrágább, legegzotikusabb facsemetéket. Amikor az üvegházba is bejutottak, a szálló igazgatójának elege lett: hajtóvadászatot indított ellenük, kutyákkal, puskákkal, minden egyébbel, és végül az utolsó példányig sikerült őket begyűjteni vagy elpusztítani. Ettől függetlenül a nyulak, ha csak néhány napra is, tényleg átvehették az uralmat a sziget felett.

És az megvan, hogy Arany János, az Aranycsapat és Cristiano Ronaldo egy hotelben száll meg?

Az 1880-as évektől nagyjából az első világháborúig divat volt, hogy aki megengedhette magának, az hónapokra, akár évekre bérelt hotelszobát: így volt állandó lakója a Margit-szigetnek például Bródy Sándor vagy Arany János, utóbbi itt írta például az Őszikék-verseit, és még térképet is firkantott a szigetről egy Törökország-térkép hátuljára. Saly Noémi azt is elmondta, hogy bár itt csodálkozott rá rendszeresen az író a tölgyfákra, sok szakértő szerint nem is tölgyek voltak azok, hanem hársfák és platánfák – sőt esetenként még vadnarancs is. Hunyady Sándor írót, akit nem vetett fel a pénz, amikor a Nagyszállóban dolgozott, a szintén itt élő, és szintén szegénységben tengődő Helyes Gyuri bácsi tanította meg varjat sütni, hogy ne haljon éhen.

Fotó: Bődey János / Telex Fotó: Bődey János / Telex
Fotó: Bődey János / Telex

Nem csak az írókat vonzotta a Nagyszálló: ez volt az Aranycsapat állandó bázisa, és itt edzettek az 1953-as, Anglia elleni rangadóra, ami könnyen lehet, hogy nem végződött volna a világraszóló 6:3-as győzelemmel, ha a Margit-szigeti Nagyréten a filmgyárból hozott ködgépekkel nem imitálják azt, milyen körülmények között kell majd focizniuk a ködös Albionban.

Az Aranycsapat után majdnem hetven évvel a portugál válogatott is a szállót választotta bázisául a 2021-es Európa-bajnokság alatt, Cristiano Ronaldo például a 271-es lakosztályban szállt meg.

Fotó: Bődey János / Telex
Fotó: Bődey János / Telex

A szállóhoz 1926-ban toldalékszárnyat építettek, ami szanatóriumi szárnyként kórházi színvonalon működött, majd az 1960-as években hozzátoldották az úgynevezett „lepényépületet”, amelyben ma az étterem és a konyha működik. Az átalakítást a dolgozók biztosan megköszönték: amikor 1933-ban az Astoriát is működtető Gellér Mihály átvette a szállót, az étterem és a konyha között 24 lépcsőfok volt – a pincéreknek ezt kellett mindennap több százszor megjárniuk. A lepényépülettel egy szintre került a kettő, ami már sokkal kevésbé kellemetlen a dolgozók számára. A szálló egyébként idén egészen pontosan 150 éves, és az árvizek, toldások, átépítések ellenére a mai napig őrzi az Ybl Miklós által megálmodott küllemet.

Ehhez a cikkhez fizetett együttműködés keretében az Alrite beszédfelismerő (speech-to-text) megoldást használtuk.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!