Nem lenne jó időjárás-előrejelző Medárdból, az esetek felében sem jön be a népi jóslat
2023. június 8. – 11:43
Az elmúlt 52 év magyarországi csapadékadatai szerint a Medárd napi népi jóslat („Medárd, ha sírni kezd, 40 napig nem hagyja abba”) nem igazán állja meg a helyét, írja a Másfél fok. Az 1971–2022-es adatok alapján az ország nagy részén az esetek kevesebb mint felében igazolódott be a mondás.
Országos átlagot tekintve a legnagyobb beválási mutatókat akkor kaptuk, ha a száraz június 8. utáni 40 napban az átlagosnál kevesebb csapadékmennyiséget vizsgáltuk. Ugyanakkor a Medárdot követő 40 napban valamelyest megnövekedett az extrém, 10 millimétert meghaladó csapadékú napok száma Magyarországon, és a klímamodell-szimulációk szerint a szélsőséges esetek gyakoriságának és intenzitásának növekedésére számíthatunk a következő évtizedekben, amennyiben nem mérsékeljük az éghajlatváltozást.
A Másfél fok azt nézte meg, hogy az adatok szerint valóban igaz-e a mondás: ha Medárd napján esik, akkor a következő 40 napban is esni fog. Persze ezt ilyen szélsőségesen nem érdemes ellenőrizni, de azt meg lehet nézni, hogy ha június 8-a, vagyis Medárd napja esős, akkor nagyobb eséllyel lesz-e esős a következő 40 nap is. Kis Anna meteorológus, az ELTE Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa összesen 52 évet vizsgált meg (1971–2022), és a csapadékos napok száma, illetve a csapadék mennyisége felől is vizsgálta a számokat.
Mennyi volt a csapadékos napok száma?
A Dunántúlon 1971–1996 között jellemzően 10 százalék feletti volt a Medárd napi jóslat beválási aránya, azonban az 1997–2022-es időszakban alacsonyabb értékek voltak jellemzők, így a teljes időszakra vonatkozó átlag is csak 5-10% között alakul.
A jóslat ellenkezője sem igaz: általánosságban 15-20 százalék körüli volt a Medárd napi népi megfigyelés beválása abban az esetben, ha Medárd napján napos idő volt. Érdekesség, hogy az ország déli régióiban 1971–1996 között alacsonyabb volt a beválási arány, míg 1997–2022-ben 30 százalék feletti értékek is előfordultak ugyanezen területeken.
Mennyi volt a csapadék mennyisége?
Annak az esetnek, hogy Medárd esős napja több esőt hoz, meglehetősen alacsony a beválási aránya Magyarországon az elmúlt 52 évet tekintve. 1997–2022-ben az Alföld középső részén 15-20 százalékos beválást tapasztaltunk, azonban 1971–1996-ban ugyanezen területen 10 százalék alatti értékek voltak jellemzők. Ellenben a nyugati országrészben az első 26 éves periódusban volt magasabb a népi jóslat beigazolódása.
Ha Medárd napján nem esett az eső, a következő 40 napban is az átlagosnál kevesebb csapadék hullott a vizsgált évek körülbelül ötödében-negyedében. Az 1971–1996-os időszakban a Kisalföld területén volt magasabb a beválási arány, 30 százalék feletti értékekkel, míg az elmúlt 26 évben a déli országrészben igazolódott be a nép jóslat ilyen mértékben.
Elmondható tehát, hogy az eredmények szerint a Medárd napi népi megfigyelés az esetek többségében nem válik be Magyarországon.
Egy korábbi vizsgálat, amely Magyarország néhány nagyobb városára, az 1922–2021 időszakra vonatkozik, szintén arra az általános következtetésre jutott, hogy a Medárd napi jóslat az esetek többségében nem igazolódik be.
A Medárd utáni 40 napban nőttek a nagycsapadékok
A június 8. utáni 40 napban előforduló nagycsapadékok átlagos számát is kiszámították az elmúlt 52 év első és második felére külön-külön. 1997–2022-ben több volt a 10 millimétert meghaladó csapadékú napok száma az 1971-1996-os időszakhoz képest. A növekedés elsősorban az Alföld középső területein, valamint a Dunántúl északkeleti felén látható, habár a változás országos átlagban nem jelentős mértékű.
Ezt a tendenciát a jövőre vonatkozó modellszimulációk is alátámasztják, miszerint a következő évtizedekben a csapadéktevékenység szélsőségesebbé válására számíthatunk. Az évi átlagos összeg nem fog jelentősen módosulni a klímamodellek szerint, azonban annak időbeli eloszlásában változás valószínűsíthető. Nevezetesen, több lesz az extrém, nagycsapadékú nap (azaz amikor egyszerre, rövid időn belül hullik le nagyobb mennyiségű eső), ugyanakkor az egybefüggő száraz időszakok is hosszabbá válnak a nyári időszakban.
Ez a megváltozott eloszlás pedig aszályok, villámárvizek, földcsuszamlások kialakulásához vezethet, amely sem a mezőgazdaság, sem az infrastruktúra szempontjából nem kedvező.