Szigorítja a kibocsátáskereskedelmet az Európai Unió, és vége az ingyenes szennyezésnek a légi közlekedésben

Az európai uniós képviselők kedden egy sor olyan jogszabályt hagytak jóvá, amelyekről még 2022 végén a Fit for 55 2030-ra vonatkozó csomagjában állapodtak meg az EU országai. Ebbe beletartozik az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének reformja, a légi és a tengeri közlekedéssel kapcsolatos új célkitűzések, a szén-dioxid-kibocsátási határkiigazítási mechanizmus új szabályai és az új szociális klímaalap. Az új szabályozás talán legfontosabb eleme a kibocsátáskereskedelem szigorítása, ami már régóta várat magára.

Az EU kibocsátáskereskedelmi rendszere (ETS) kulcsfontosságú eleme a blokk éghajlatváltozás elleni küzdelemmel összefüggő fellépéseinek, amelyek az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának költséghatékony csökkentését célozzák. A rendszer a „fix összkvótás kereskedési rendszer” elve alapján működik. Ez azt jelenti, hogy meghatároznak egy „kibocsátási összekvótát” vagy felső határt, vagyis előírják, hogy a rendszerbe tartozó létesítmények maximálisan mennyi üvegházhatású gázt bocsáthatnak ki. Ezt a felső határt idővel csökkentik annak érdekében, hogy a teljes kibocsátás mennyisége csökkenjen. Az EU az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását legalább 55 százalékkal kívánja csökkenteni 2030-ra az 1990-es szinthez képest.

A kibocsátáskereskedelmi rendszer reformját 413 igen szavazattal, 167 nemmel és 57 tartózkodás mellett fogadták el. A reform növeli az ambíciókat, mivel kimondja, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátását az ETS-ágazatokban 2030-ig 62 százalékkal kell csökkenteni a 2005-ös szinthez képest. Ezenkívül 2026-tól 2034-ig fokozatosan megszünteti az ingyenes kibocsátási egységeket a vállalatok számára, és külön új ETS II-t hoz létre a közúti közlekedésben használt üzemanyagokra és az épületekre, amelyben ezen szektorok kibocsátásának is meghatározza az árát 2027-re vagy 2028-ra, ha az energiaárak rendkívül magasak maradnak.

A parlament emellett megszavazta a tengerészeti ágazat üvegházhatásúgáz-kibocsátásának felvételét az ETS-be, és hozzájárult a légi közlekedésre vonatkozó ETS felülvizsgálatához.

Ez 2026-ig fokozatosan megszünteti az ingyenes kibocsátási egységeket a légi közlekedési ágazatban, és előmozdítja a fenntartható repülési üzemanyagok használatát.

A parlament elfogadta az új szén-dioxid-kibocsátási határok kiigazítási mechanizmusára (CBAM) vonatkozó szabályokat is, amelyek célja, hogy a nem uniós országokat ösztönözzék éghajlati törekvéseik fokozására, és biztosítsák, hogy azok ne ássák alá a globális és az uniós erőfeszítéseket azzal, hogy a vállalatok a termelést az EU-ból kevésbé ambiciózus politikával rendelkező országokba helyezik át. Az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus hatálya alá tartozó áruk a vas, acél, cement, alumínium, műtrágyák, az elektromosság, a hidrogén, valamint bizonyos feltételek mellett a közvetett kibocsátások. Ezen áruk importőreinek minden árkülönbözetet fizetniük kell a termelő országban fizetett szén-dioxid-ár és az EU ETS-ben szereplő szén-dioxid-kibocsátási egységek árai között.

A CBAM bevezetése 2026 és 2034 között történik majd, ugyanolyan ütemben, ahogy az ingyenes kibocsátási egységek fokozatosan megszűnnek az ETS-ben.

Elfogadták kedden az úgynevezett szociális klímaalap (SCF) alapszabályait is, és meghatározták, hogy az 2026-ban indul majd el. Az alapra szükség van annak biztosítására, hogy az éghajlatváltozás igazságos és társadalmilag elfogadható legyen. Az energiaszegénység és a közlekedési nehézségek által különösen érintett, kiszolgáltatott háztartások és mikrovállalkozások részesülnek majd az alapból. Az SCF-et az ETS II-ben meghatározott kibocsátási egységek árveréséből finanszírozzák majd 65 milliárd euróig, további 25 százalékot pedig nemzeti források fedeznek. Az SCF a tervek szerint összesen 86,7 milliárd eurót tesz majd ki.