Ugyanolyan megbízhatatlan lehet a rövid távú memóriánk, mint a hosszú
2023. április 5. – 20:00
Nemcsak a hosszú, hanem a rövid távú memóriánk is megbízhatatlan, derült ki egy friss kutatásban, amit a PLoS ONE szaklapban publikáltak. Azt már régóta tudjuk, hogy a történésekről alkotott hosszú távú emlékeink jó eséllyel nem pontosak, de egy friss kutatássorozat most arra is rávilágít, hogy a rövid távú emlékeinket is befolyásolhatják az elvárásaink.
Általában azt feltételezik, hogy a rövid, 1-2 másodperces emlékeink pontosan tükrözik az észlelés időpontjában történt és látott dolgokat. Ha ránézünk egy madárra, pár másodperccel később tudjuk, milyen színű volt a tolla, ha valaki bemutatkozik nekünk, közvetlenül utána meg tudjuk mondani, milyen hosszú volt a haja vagy milyen felső volt rajta. Holland és kanadai kutatók most négy kísérleten keresztül bebizonyították, hogy ez egyáltalán nem így van: már a nagyon rövid távú memóriát is befolyásolhatják az elvárásaink és a prekoncepcióink: átformálhatják az észlelést, ami a rövid távú memória illúzióihoz vezethet.
A kutatók úgy gondolják, hogy a korábbi általános ismeretek azok, amelyek befolyásolják az észlelésünket, és nem arról van szó, hogy egész egyszerűen rosszul látunk valamit, ami ezután rosszul épül be az emlékeinkbe.
A hosszú távú memóriával kapcsolatos kutatások kimutatták, hogy egy adott esemény alatt és utána is jelen lévő különböző információk átalakíthatják azokat az emlékeket, amelyeket az eseményről alkotunk. Ezek az illúziós emlékek adaptív folyamat eredményei,
az emlékezetünk pedig egy hatékony újraalkotó rendszer, ami integrálja a világismeretünket is a hosszú távú emlékeinkbe, ezzel pedig újraalkotja a múltbeli eseményeket.
Az erre vonatkozó kutatások kimutatták például, hogy az emberek sokkal nagyobb eséllyel emlékeznek férfiasnak tekintett szakmákra férfiképek esetében és nőiesnek tekintett szakmákra női arcokról készült képeket látva, attól függetlenül, hogy valójában milyen a szakmájuk az adott embereknek.
A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy a rövid távú memória esetében azért megbízhatatlanok-e az emlékek, mert rosszul érzékeljük a történéseket, vagy azért, mert az előzetes világismeretünk befolyásolja az emlékezetünket. A tudósok szerint az egyik módszer, amivel ezt mérni lehet, az az, hogy nem egyetlen időpontban vizsgálják a kialakult emlékeket, hanem legalább kettőben: ha az illúziók gyakorisága idővel növekszik, akkor azok legalább egy része inkább a memóriafeldolgozásnak és nem az észlelési problémáknak tulajdonítható. Az észlelési és memóriafeldolgozási különbségeket akkor is fel lehet mérni, ha megkérdezik a kutatásban résztvevőktől, hogy mennyire biztosak abban, amit láttak: ha nagyon, akkor érzékelési probléma is lehet a hibák mögött, ha kevésbé, akkor az agy valószínűleg korábbi tapasztalatok és az előzetes elvárások alapján próbálja meg összerakni az emléket a látottakról.
A kutatók a kísérleteik során ki tudták mutatni, hogy a résztvevők sok esetben az észlelés után közvetlenül (0,75 másodperc múlva) helyesen idézték fel a látott alakzatokat, de később, a következő lekérdezések során már veszítettek magabiztosságukból, és gyakrabban hibáztak. Ez a kutatók szerint azt mutatja, hogy nem észlelési hiba történt. Ugyanígy sikerült azt is bemutatni, hogy az előzetes elvárások befolyásolják a rövid távú memória kialakulását. Az illúziós emlékek a kutatás során az emlékmennyiség csaknem 20 százalékát tették ki, amikor a memóriát 500 milliszekundummal az észlelés után vizsgálták, és 30 százalékát, ha 3 másodperces késéssel. Amikor a résztvevőknek valós és fordított betűket mutattak, a fordított betűkről valós betűkre „javítás”, vagyis az ilyen jellegű fals emlékek jobban megmaradtak az idő elteltével, mint a fordítottan hibásak (valósból fordított betűk), ez is arra utal, hogy a résztvevők világismerete, vagyis a valós betűk ismerete meghatározza a rövid távú emlékek formálódását.
Mindez nagy jelentőséggel bírhat például a látáskutatásban, ugyanis a vizsgált alanyok nem mindig a rossz látásuk miatt jelenthetnek le rossz érzékelést, hanem szerepet játszhat a jelenségben a rossz rövid távú emlékek kialakulása is. Ezen kívül sokat elárul az emlékeink megbízhatóságáról is: még a nagyon rövid távú memória is lehet annyira labilis, mint a hosszú távú emlékeink.
