Hatalmas napkitörés szele érte el a Földet

Hatalmas napkitörést detektált a NASA március 12-én, amely a Napnak a Földtől éppen átellenes feléről lépett ki, mégis elérte a bolygónkat – írja az MTI a csillagaszat.hu hírportál nyomán.

A pontos forrás helyszínének megállapításához még további adatokat gyűjtenek, de jelenleg úgy vélik a kutatók, hogy az AR3234 jelű, korábban aktív régióból érkezhetett.

A NASA elemzése szerint a napkitörés, más néven koronaanyag-kidobódás (a coronal mass ejection angol névből rövidítve CME) szokatlanul gyorsan, másodpercenkénti 2127 kilométeres sebességgel haladt. A kitörés valószínűleg telibe találta a NASA Parker napszondáját is. Az űrszonda tizenötödjére közelítette meg a Napot, március 17-én haladt el 8,5 millió kilométerre tőle. Március 13-án az űreszköz életjelet adott magáról, most pedig izgatottan várják, hogy megérkezzen a következő adatletöltés ideje – írta Pál Bernadett csillagász, a CSFK KTM Csillagászati Intézetének munkatársa.

A kitörés halo típusú CME volt, ami nevét arról kapta, hogy látszólag egyenletesen távolodik el a Naptól halo, avagy gyűrű alakjában. Az ilyen CME-k függenek a megfigyelő pozíciójától is, akkor figyelhetőek meg, amikor a napkitörés vagy pontosan a Föld felé, vagy, ahogy ebben az esetben is, pontosan az ellenkező irányba történik.

Hiába lépett ki a Nap túlsó oldaláról a CME, így is érezni lehetett a hatását a Földön. Ahogyan a CME-k nagy sebességgel terjednek az űrben, lökéshullámot hoznak létre, ami a CME útjába eső részecskéket elképesztő sebességre gyorsítja. Ezek a Napból származó, nagy energiájú részecskék a Naptól a Földig tartó körülbelül 150 millió kilométeres utat mintegy 30 perc alatt teszik meg.

Habár ilyen részecskéket gyakran figyelnek meg a Föld felé irányuló napkitöréseket követően, ritkábban jutnak el hozzánk a Nap túlsó oldalán történt kitörések esetén. A NASA űridőjárással foglalkozó kutatói még vizsgálják az eseményt, hogy kiderítsék, vajon mi okozta ezt a messzire nyúló hatást.