Ijesztő kutatást publikáltak az eritritről, de nem kell még temetni

Megjelent a Nature Medicine-ben egy tanulmány arról, hogy összefüggést találtak az eritrit és a szív- és érrendszeri problémák kialakulási esélye között. A sajtóban körbejárt, hogy az eritrit fogyasztása duplájára emeli a vérrögök kialakulásának kockázatát, és bár valóban találtak összefüggést a vérplazma eritritszintje és a szív- és érrendszeri problémák között, ez azonban nem olyan fekete-fehér, mint amilyennek tűnik, és nem is érdemes azonnal a kukába dobni a drágán megvásárolt, eddig egészségesnek hitt cukorpótlót.

Az eritrit vagy eritritol a fehérjeszeletek, alacsony kalóriatartalmú üdítőitalok és alacsony szénhidráttartalmú sütőkeverékek egy népszerű alapanyaga. Természetes cukoralkohol, kis mennyiségben megtalálható gombákban, körtében, dinnyében, szőlőben és erjesztéssel készült ételekben: borban, szójaszószban, sajtban. Mint a legtöbb cukoralkoholt, ezt is használják édesítőszerként is, ezt a kukorica fermentálásával állítják elő. Édesítőereje 60-80 százaléka a közönséges cukorénak. Nagy előnye, hogy cukorbetegek is fogyaszthatják, illetve az is, hogy nem károsítja a fogzománcot. Mivel az emberek nem rendelkeznek a cukoralkoholok, például az eritrit lebontásához szükséges enzimekkel, azt a szervezet nem metabolizálja. Ehelyett a véráramba kerül, és főként a vizelettel távozik a szervezetből.

Az eritritről eddig szinte csak pozitív kutatások jelentek meg, egérkutatások során például csökkentette az olyan anyagcserezavarokat, mint az étrend által kiváltott elhízás, glükózintolerancia, diszlipidémia és zsírfelhalmozódás az egérmájban, sőt, bizonyos szinten még a malária ellen is hatékonynak találták. Ez az első nagyszabású kutatás, ami a potenciális negatív hatásokra világít rá.

Az amerikai kutatócsoport azon környezeti és genetikai tényezők azonosítására összpontosított, amelyek hozzájárulnak a szív- és érrendszeri betegségek kockázatához, túlmutatva a hagyományos kockázati tényezőkön, mint például a magas vérnyomás, a cukorbetegség vagy a magas koleszterinszint. A kutatók a vérben lévő molekulákat tanulmányozzák, amelyek megjósolhatják, hogy kit fenyeget a szív- és érrendszeri események kockázata a jövőben.

A mostani kutatásban a szakértők először 1157 ember vérmintáját elemezték, és erős kapcsolatot találtak a vérben található eritrit mennyisége és a szív- és érrendszeri betegségek kockázata között. Ezt követően 2149 egyesült államokbeli és 833 európai ember vérmintáját nézték meg, itt a vérplazma eritritszintje magasabb volt a szív- és érrendszeri betegségben szenvedőknél, mint az egészséges alanyoknál. Azt is kimutatták, hogy azoknál az amerikai résztvevőknél, akiknek a legmagasabb volt a vérplazma eritritszintje, 2,5-szerese volt a szív- és érrendszeri problémák kialakulásának esélye, ugyanezen kategóriában az európai résztvevőknél 4,5-szeres volt ez az érték. A kutatók azt is találták, hogy a vérplazma magas eritritszintje összefüggésben áll a vérrögképződés esélyével.

Végül 8 egészséges résztvevőnél vizsgálták meg a vér eritritszintjét 30 gramm eritrit elfogyasztása után, és azt találták, hogy a szint órákig nagyon magas maradt a bevitel után. A kutatók egyértelműen összefüggést vonnak az eritritfogyasztás és a megnövekedett kockázatok között, és felhívják a figyelmet: szükség van olyan kutatásokra, amelyek az eritrit hosszú távú hatásait is vizsgálják a szervezetben.

Ez így valóban elég rosszul hangzik, a kutatás ugyanakkor kapott bőven kritikát is, amellett, hogy a téma vizsgálatának szükségességében senki nem kételkedett. Nita Forouhi, aki a Cambridge-i Egyetem elhízás, 2-es típusú cukorbetegség és más anyagcserezavarok genetikai, viselkedési és környezeti meghatározóit kutató MRC epidemiológiai osztályának kutatója elmondta: a tanulmány kiterjeszti a mesterséges édesítőszerek potenciális egészségkárosító hatásaival kapcsolatos korábbi kutatásokat, de az eredmények korlátozottan általánosíthatók, mivel a kutatás korábban szív- és érrendszeri kockázatértékelésen átesett betegeken történt, nem egészséges vagy általános populációban.

„Bár a szerzők a szív- és érrendszeri betegségek több kockázati tényezőjét is figyelembe vették, számos olyan fontos tényezőt azonban nem, amelyek jelentősen befolyásolhatják a megfigyelt összefüggéseket. Ide tartozik a résztvevők etnikai hovatartozása, társadalmi-gazdasági státusza, alkoholfogyasztása és étrendje, mivel ezek mindegyike kapcsolatban állhat az eritrit fogyasztásával és a szív- és érrendszeri betegségek kockázatával. Az eredményeket befolyásoló egyéb tényezők közé tartozik az ismert betegségek, például a cukorbetegség vagy a magas vérnyomás fennállásának időtartama, a gyógyszerhasználat, vagy a magas vérnyomás vagy a cukorbetegség kezelésére szolgáló gyógyszerek, valamint a cukorbetegek glükózkontrolljának mértéke.”

Azt is fontos megjegyezni, hogy a szervezet saját maga is előállít eritritet anyagcsere-folyamatok révén, oxidatív stressz hatására. A szervezetben szintetizálódó eritrit a glükóz feldolgozása során születik a pentóz-foszfát úton. Azt már korábban is sejtették, hogy a vérben található eritrit mennyisége jó biomarker például a 2-es típusú cukorbetegség előrejelzésében, de azt nem vizsgálták, hogy ez a mennyiség eritritbevitel útján is megemelkedik-e. Forouhi szerint éppen ez a probléma a friss tanulmány nyolc résztvevős részével: azon túl, hogy ez egy nagyon alacsony alanyszám, „a megfigyeléses vizsgálatok értelmezése kihívást jelent, mert nem világos, hogy a vér eritritszintje milyen arányban származik az étrendből, illetve azokból az anyagcsere-folyamatokból, amelyek az eritrit szervezeten belüli termelődéséhez vezetnek”.

Gunter Kuhnle, a Readingi Egyetem táplálkozástudományi kutatója szerint a tanulmány szerzői „sajnos úgy döntöttek, hogy olyan mennyiségű édesítőszert használnak, amely – legalábbis az Egyesült Királyságban és Európában – irreális. Az általuk használt édesítőszer-koncentráció tízszer magasabb volt, mint az italokban megengedett mennyiség, és az általuk alkalmazott egyszeri adag is több volt, mint amennyit a legtöbben megennénk egy egész nap alatt.” Elmondta: az eredmények azt sugallják, hogy az eritritnek potenciálisan káros hatása lehet, ha a Nagy-Britanniában vagy az EU-ban általában fogyasztott mennyiséget meghaladóan fogyasztják – és ez az egyik oka annak, hogy a szabályozó hatóságok korlátozzák az ilyen élelmiszer-adalékanyagok felhasználását.

„A tanulmány eredményei meglepőek, mivel csak a legmagasabb plazmaeritrit-koncentrációval rendelkező csoportban nagyobb a betegség kockázata – a többieknél azonban nem. Ebben a csoportban vannak a legidősebb résztvevők is, és ha a szerzők ehhez igazítják az eredményeket, a megfigyelt összefüggés sokkal kisebb lesz” – mondta.

Oliver Jones, az ausztrál RMIT University kémiaprofesszora felhívta a figyelmet arra, hogy az összefüggés még nem jelent ok-okozati összefüggést is: ahogy maguk a szerzők is megjegyzik, összefüggést találtak az eritrit és az alvadási kockázat között, nem pedig végleges bizonyítékot az ilyen kapcsolat létezésére.

„Mivel a vizsgálatban részt vevő személyek alapból sok szív- és érrendszeri kockázati tényezővel rendelkeztek, nem lehet kimutatni, hogy nem ezen egyéb tényezők egyike okozta a megnövekedett véralvadási kockázatot, nem pedig az eritrit. Míg az egészséges önkéntesekkel végzett teszt során bizonyos hatásokat valóban észleltek a fogyasztásra vonatkozóan, ebben a vizsgálatban csak 8 ember vett részt, és csak néhány napig tartott. Ez nem elég ahhoz, hogy határozott következtetéseket vonjunk le, és a szerzők meg sem próbálják ezt tenni.”

Az ördög tehát a részletekben rejlik: valószínűleg az ipari mennyiségű eritrit fogyasztása nem egészséges, de azt sem lehet kijelenteni, hogy az eritrit használata megnöveli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Az viszont mindenképpen szerencsés, ha a kutatók ebbe az irányba is vizsgálódnak tovább.