Pontosabban jósolták meg a globális felmelegedést az Exxon tudósai az 1970-es években, mint a NASA

2023. január 12. – 20:01

Pontosabban jósolták meg a globális felmelegedést az Exxon tudósai az 1970-es években, mint a NASA
Klímaaktivisták tüntetnek az Exxon Mobil elleni per első napján New York állam legfelsőbb bíróságának épülete előtt 2019. október 22-én. Azzal vádolták a céget, hogy megtévesztette a befektetőket az éghajlatváltozás pénzügyi kockázataival kapcsolatban – Drew Angerer / Getty Images

Másolás

Vágólapra másolva

Először vizsgálták meg belső dokumentumok alapján, mennyit tudhatott az ExxonMobil az 1970-es évek óta a fosszilis energiahordozók okozta klímaváltozásról – az eredmények azt mutatják, hogy, az Exxon állításaival ellentétben nagyon is sokat, az előrejelzéseik pedig meglepően pontosak voltak.

Úgy tűnik, rájár a rúd a szennyező fosszilis energiával foglalkozó vállalatokra mostanában: egyre több csontváz borul ki a szekrényből, nemrég például az amerikai egyetemi kutatóintézetekről derült ki, mennyire befolyásolta őket az olajcégek finanszírozása. Egy, a Nature-ben megjelent tanulmány pedig arról írt, hogy ugyanezen klímakutató központok hogyan preferálták a földgázt a megújulókkal szemben azért, mert az őket támogató fosszilis vállalatoknak ez volt az érdeke. Most a Harvard és a Potsdam Intézet kutatói vizsgálódtak egy kicsit mélyebben az ExxonMobil háza táján.

2015 szeptemberében és októberében borult a bili az ExxonMobilnál: az InsideClimate News, a Los Angeles Times és a Columbia Graduate School of Journalism közös oknyomozása kimutatta, hogy a vállalat már az 1970-es évek óta tudott a klímaváltozás okairól és annak veszélyeiről, tehát arról is, hogy a saját tevékenysége mennyiben járul hozzá a bolygó egyre gyorsuló melegedéséhez. Az Exxon persze nem publikálta ezeket a belső kutatásokat, hanem a lehető legmélyebbre temette őket, és igyekezett fű alatt tartani a témát, sőt, sok más hasonló vállalattal együtt elbagatellizálta a klímaváltozás valós hatásait. A Harvard Egyetem és a Potsdam Klímakutató Intézet most kielemezte ezeket a belső dokumentumokat, és végre számszerűsítette is azt, hogy a vállalatnak mennyire voltak pontos elképzelései a fosszilis energiahordozók égetésének klímára gyakorolt hatásairól. Kiderült, hogy az Exxon meglepő pontossággal tudta megjósolni, mi fog történni, ha nem csökkentjük a károsanyag-kibocsátást. Bár a friss kutatás csak az 1970-es évek közepétől-végétől kezdi a számvetést, vannak bizonyítékok arra, hogy az Exxon már az 1950-es években is kutakodott a témában.

1957: a fosszilisok égetése miatt kerül sok szén-dioxid a légkörbe

A Nemzetközi Környezetjogi Központ (Center for International Environmental Law, CIEL) átfogó összesítést készített arról, hogy a különböző vállalatok, köztük a fosszilis cégek is, milyen kutatásokat szponzoráltak a klímaváltozással és a fosszilis energiahordozókkal kapcsolatban. Az Exxontól először csak a biztonságos és gazdaságos olajkitermeléssel, illetve a szén- és olajkitettség és bőrrák kapcsolatával foglalkozó dokumentumokat találni, de aztán 1957-ből felbukkan egy olyan kutatás, amit az Exxon elődje, a Humble Oil készíttetett, és amiben a kutatók megjegyzik: bár a légkörbe egyébként is kerül szén-dioxid a talajból a földművelés miatt, a fosszilis energiahordozók égetésével sokkal nagyobb mennyiséget juttatunk a levegőbe. Ez azt mutatja, hogy a vállalat tudósai megértették a kapcsolatot a fosszilis tüzelőanyagok használata és a növekvő szén-dioxid-kibocsátás között.

1968-ban aztán a Stanford Kutatóintézet szakértői először leírták azt, ami ma már köztudott. A kutatók figyelmeztettek: a légköri szén-dioxid emelkedése a földfelszín hőmérsékletének emelkedését eredményezi, és a jelentős hőmérséklet-emelkedés jégsapkák olvadásához, tengerek vízszintjének emelkedéséhez és potenciálisan súlyos környezeti károkhoz vezethet világszerte. Ennek a jelentésnek ugyan közvetlenül nincs köze az Exxonhoz abból a szempontból, hogy nem a cég szponzorálta a kutatást, de az Amerikai Ásványolaj Intézet számára készült el, ami természetesen kapcsolatban áll az ExxonMobillal.

Ami az olajvállalat esetében először kiverte a biztosítékot, az egy 1977-es belső kutatás volt: „Az üvegházeffektus” először mondta ki, hogy az ember okozta károsanyag-kibocsátás miatt nőhet a globális átlaghőmérséklet, aminek komoly következményei lehetnek. A jelentést James Black prezentálta az ExxonMobil vezetőinek, aki a termékkutatási részlegen dolgozott.

„Először is, általános tudományos egyetértés van abban, hogy az emberiség valószínűleg befolyásolja a klímát a szén-dioxid-kibocsátása révén, amely a fosszilis tüzelőanyagok elégetése során keletkezik”

– mondta Black az Exxon vezérigazgatóinak egy rögzített beszélgetés alapján. „Jelen tudásunk szerint az embernek öt-tíz év áll rendelkezésére, mielőtt kritikussá válik, hogy kemény döntéseket hozzon az energiastratégiák megváltoztatásával kapcsolatban.” Az Exxon vezetői évekkel, évtizedekkel előbb hallottak a klímaválság fenyegetéséről – és nem tettek semmit.

Próbálták eltemetni az elemzéseket

Innen indította a Harvard és a Potsdam Intézet a saját kutatását is, és egészen a 2003-ig kiadott belső kutatások és jelentések alapján számszerűsítette, mennyit is tudott az Exxon a klímaváltozás és a károsanyag-kibocsátás kapcsolatáról. A Science szaklapban megjelent tanulmány azt vizsgálja, mennyire voltak pontosak az Exxon által elvégzett kutatások, és hogy a vállalat mennyire tudta megjósolni, mire számítson a jövőben. Az Exxon tudósai által 1977 és 2003 között közölt összes globális felmelegedési előrejelzést egyetlen diagramban foglalták össze, ami jól mutatja, hogy eddig a vállalat előrejelzései pontosak voltak.

Az eredmények korábban soha nem közölt adatok statisztikai elemzésén alapulnak, amelyeket a vállalat mélyen eltemetett a saját archívumaiban.

„Bár széles körben ismert, hogy az Exxon az 1970-es évek óta tudott a globális felmelegedés veszélyeiről, ez a tanulmány az első kvantitatív áttekintése a vállalat korai klímakutatásainak” – írják a kutatók egy sajtóközleményben. „A korábbi kutatások az Exxon klímaváltozással kapcsolatos következetlen belső és külső retorikájára összpontosítottak. Ez a jelentés belemerül a vállalati adatokba, és felfedi, hogy a vállalat megdöbbentő pontossággal tudta, mekkora felmelegedés várható.”

„Úgy találjuk, hogy a legtöbb előrejelzésük pontosan modellezi a valós felmelegedést, összhangban van a későbbi megfigyelésekkel” – írja a jelentés. „Előrejelzéseik összhangban voltak a független akadémiai és kormányzati modellekkel, és legalább olyan pontosak voltak, mint azok.”

A kutatók az ENSZ Éghajlatváltozási és Kormányközi Testületének (IPCC) statisztikai technikáit alkalmazták, amikor megnézték, hogy az Exxon kutatói mekkora pontossággal jelezték előre a globális felmelegedést. A vállalat tudósai által közölt globális felmelegedési előrejelzések 63-83 százaléka összhangban volt a később megfigyelt hőmérsékletekkel. Az ezeket elemző kutatók megállapították az előrejelzések eredményességi tényezőjét (skill score), vagyis azt, hogy a jelentések hány százalékban feleltek meg később a valóságnak. Az általános arány 72 százalék volt, plusz-mínusz 6 százalékkal, míg a legpontosabb előrejelzés 99 százalékosnak bizonyult. Érdemes ezt kontextusba helyezni: dr. James Hansen, a NASA tudósa 1988-ban az Egyesült Államok Kongresszusa elé terjesztette a saját számításait, amelyeknek pontossága 38 és 66 százalék között mozgott. Ha az eredményeket kiigazítjuk az előre jelzett és a megfigyelt légköri szén-dioxid-szintek közötti különbségekre, akkor az Exxon kutatóinak még jobb, a NASA tudósának még rosszabb volt a modellje.

Dr. James Hansen, a NASA Goddard Űrkutatási Intézetének vezető klimatológusa és igazgatója 2009. március 19-én az angliai coventryi katedrális előtt pózol egy „Az éghajlatváltozás élet-halál kérdése" feliratú sír mellett, hogy felhívja a figyelmet az éghajlatváltozásnak a fejlődő országokban élő emberekre gyakorolt negatív hatására – Fotó: Rui Vieira / PA Images / Getty Images
Dr. James Hansen, a NASA Goddard Űrkutatási Intézetének vezető klimatológusa és igazgatója 2009. március 19-én az angliai coventryi katedrális előtt pózol egy „Az éghajlatváltozás élet-halál kérdése" feliratú sír mellett, hogy felhívja a figyelmet az éghajlatváltozásnak a fejlődő országokban élő emberekre gyakorolt negatív hatására – Fotó: Rui Vieira / PA Images / Getty Images

Az Exxon kutatói jól dolgoztak: a belső dokumentumok alapján helyesen jósolták, hogy nem közeleg egy újabb jégkorszak, pontosan megjósolták, hogy mikor fogjuk globálisan is észlelni az ember okozta globális felmelegedést, illetve észszerű becslést adtak arra a szénmennyiségre is, amely kibocsátásával még 2 Celsius-fok alatt lehet tartani a felmelegedést. Ezzel párhuzamosan azonban az ExxonMobil nyilvános kommunikációja pontosan az ellenkezőjét mutatta, és ellentmondott a saját tudományos adatainak.

„Ahogy korábbi munkáinkban bemutattuk, az Exxon szóvivői három évtizeden át, az 1990-es, 2000-es és 2010-es években ismételten és kitartóan azt állították, hogy a klímaváltozás nagyon bizonytalan, nincs konszenzus az antropogén klímaváltozás valóságosságával vagy súlyosságával kapcsolatban, és az éghajlati modellek túl bizonytalanok ahhoz, hogy alapot nyújtsanak a politikai tervezéshez” – írta a Telexnek Naomi Oreskes, a Harvard tudománytörténésze, a tanulmány egyik szerzője.

„Új tanulmányunk bebizonyítja, hogy ez utóbbi állítás különösen félrevezető volt, mivel saját tudósaik rendkívül ügyes és utólag nagyon pontos modelleket készítettek, amelyek azt mutatták, hogy a felmelegedés biztosan bekövetkezik, és körülbelül 0,2 fokos lesz évtizedenként, illetve az emberi befolyás általi változás 2000-re mutatható majd ki a természetes felmelegedéshez képest.” A kutató megjegyezte: az ExxonMobil felhasználta ezeket az eredményeket a saját tervezése során: jelentős dezinformációs kampányt indított a hatásukra, amelynek célja az volt, hogy elhomályosítsa az igazságot, és megakadályozza a fosszilis tüzelőanyagok felhasználásának korlátozását célzó szakpolitikai intézkedéseket.

„A kérdés nem az, hogy mi lett volna, ha ezeket az eredményeket az Exxon közzéteszi. Néhányat publikáltak is, mivel az ExxonMobil különböző tudósai társszerzőként szolgáltak szakértői lektorált dokumentumokban. A kérdés inkább az, hogy mennyire lett volna más a világ, ha az ExxonMobil és szövetségesei az 1980-as évek végén nem úgy döntenek, hogy a dezinformáció útjára lépnek, és megzavarják a közvéleményt” – írta a szakértő.

Már az 1990-es évek elején megvolt a konszenzus

Persze nem az Exxon kutatói voltak az egyetlenek, akik foglalkoztak a témával, és rájöttek, mit jelent a fosszilisok égetése következtében levegőbe kerülő szén-dioxid a klímára nézve. „A kutatásunk egyik fontos megállapítása az ExxonMobil kutatói és a független akadémiai és kormányzati tudományos munka összhangja. Ezzel szemben az Exxon évtizedekig ragaszkodott ahhoz, hogy nincs tudományos konszenzus az éghajlatváltozással kapcsolatban” – írta a kutató. „Egy korábbi kutatásom azt mutatta ki, hogy már az 1990-es évek elején volt ilyen konszenzus. Az új tanulmányunk azonban tovább gyűjti a bizonyítékokat, és azt mutatja, hogy már az 1980-as években széles körű egyetértés volt a témában, és az ExxonMobil tudósai is részesei voltak ennek a megállapodásnak.”

„Az Exxon 1981-óta tud a klímaváltozásról, akárhogyan is tagadja" – áll egy tüntető transzparensén egy klímaváltozás miatt tartott demonstráción Washingtonban, 2015. november 10-én – Fotó: Johnny Silvercloud / Wikipedia
„Az Exxon 1981-óta tud a klímaváltozásról, akárhogyan is tagadja" – áll egy tüntető transzparensén egy klímaváltozás miatt tartott demonstráción Washingtonban, 2015. november 10-én – Fotó: Johnny Silvercloud / Wikipedia

A Harvard és a Potsdam Intézet kutatásának nem titkolt célja, hogy segítse az ExxonMobil ellen zajló jogi és politikai vizsgálatokat. „Az eredmények megerősítik és pontosítják tudósok, újságírók, jogászok és politikusok azon állításait, amelyek szerint az ExxonMobil pontosan előre látta az emberi eredetű globális felmelegedés veszélyét, mind a lobbizás és klímaszkeptikus propaganda előtt, mind azzal párhuzamosan” – írják a tanulmány szerzői, akik szerint a jelentés az utolsó szög a saját felelősségét tagadó vállalat koporsójában. „Elemzésünk azt mutatja, hogy az ExxonMobil saját adatai ellentmondanak nyilvános kijelentéseinek, amelyek magukban foglalták az éghajlati bizonytalanságok eltúlzását, az éghajlati modellek kritizálását, illetve azt, hogy a témában a vállalat tudatlanságot színlelt.”

Egyelőre nem készült hasonló kutatás más fosszilis cégekkel kapcsolatban, de Naomi Oreskes azt mondja: ha találnak erre vonatkozó bizonyítékokat, akkor ugyanolyan szigorúan és gyorsan fogják megvizsgálni őket, mint ahogyan az Exxon esetében tették.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!