A karácsonyi ebéddel kéz a kézben jár a reflux – pedig elkerülhető lenne

A karácsony sok magyar családban három dolgot jelent: lehet megint szenvedni a fával és a talppal, a rohadt égőknek megint volt egy évük a szoros csomóba rendeződésre, és ez a többnapos kajakóma ideje is. Az emberek – gyakran önhibájukon kívül – hajlamosak a túlevésre, ami aztán mindenféle gyomorpanasszal jár. Ilyen például a reflux is, amivel így vagy úgy, de gyakorlatilag mindenki találkozott már.

„Szinte nincs olyan ember, akinek ne lett volna már valamilyen refluxos epizódja”

– mondta Iliás Ákos gasztroenterológus, a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Onkológiai Klinikájának adjunktusa.

Ez azonban nem feltétlenül akkora baj, mint ahogy esetleg hangzik: Iliás szerint teljesen normális, ha az ember egyszer-egyszer azt érzi, hogy evés után – vagy akár két étkezés között – ég egy kicsit a gyomra, vagy azt, hogy feljön egy kis gyomorsav a torkába. Baj akkor lehet, ha valaki gyakran, akár rendszeresen tapasztal ilyet, vagy ha a reflux olyan tünetekkel jár, amelyek tartósan fennmaradnak.

Ilyen tartós tünet lehet a már említett gyomorégés, a mellkasi, a szegycsont mögötti égő érzés, vagy akár a regurgitáció, amikor az ember érzi, hogy némi gyomortartalom visszatért a nyelőcsőbe, esetleg a szájba.

„A refluxnak egyébként lehetnek a nyelőcsövön kívüli tünetei is, mint, mondjuk, a köhögés, vagy a fogak gyors romlása”

– mondta a szakértő.

Hogy alakul ki a reflux?

Az egyik leggyakoribb oka annak, hogy a gyomorsav vissza-visszakukkant a nyelőcsőbe, az lehet, hogy a gyomor és a nyelőcső közötti záróizom nem jól zár. Ez lehet általános probléma, de az is előfordul, hogy csak egy rövid időre lazul el, és például alvás közben, vízszintes helyzetben enged át egy kis gyomorsavat.

Emögött gyakran a rekeszsérv áll. A rekeszszárak a nyelőcső alsó részén segítenek rá a mechanikus zárásra, és ha azon a részen sérv alakul ki – ami sokaknál meg is történik –, akkor az megnehezítheti a megfelelő záródást. A nyelőcsőnek van egy öntisztító funkciója, és normál esetben kitakarítja magát, ha a regurgitáció miatt valami visszaköszönne a gyomorból. Ha ez a funkció nem jól működik, akkor is jelentkeznek refluxos tünetek.

Az elhízás is járhat refluxszal, hiszen az ember ebben az esetben hajlamosabb a túlevésre, a gyomor gyakrabban telített. Emellett a gyomorban lévő nyomás is megnő, és akár a gyomor és a nyelőcső közötti szög is megváltozhat, ami szintén hozzájárulhat ahhoz, hogy a sav visszajusson.

Előfordul, hogy a nyelőcsőben van a hiba, például ha valakinek érzékenyebb a nyelőcsöve, vagy jobban érintik a savártalmak, mert nem zárnak jól a sejt-sejt közötti kapcsolatok. Persze egyszerűen az is előfordulhat, hogy túl sok sav termelődik a gyomorban, ami felfelé talál kiutat.

Egyébként nem is csak a gyomorsav okozhat refluxot. Létezik úgynevezett epés reflux is, ami azt jelenti, hogy az epetartalom és más jellegű gyomortartalom kúszik vissza – bár ez a refluxos esetek kisebb hányadáért felelős.

„Nagyon fontos, hogy ez valamilyen szinten normális. Ugye évszázadokig jóformán senki nem foglalkozott ezzel” – hangsúlyozta Iliás. Már negyven éve ismerjük a refluxot mint betegséget, így az orvosok egyre többet tudnak róla, szétbontották több albetegségre, és így még többet tudhatunk a kialakulásáról, helyes kezeléséről.

„De mivel ez nem egy halálos kórkép, azért a helyén kezeljük.”

Ettől függetlenül a gasztroenterológus is elismerte, hogy a reflux megkeserítheti az ember életét. Ha valakinek folyamatosan marja a sav a torkát, az egyrészt borzasztóan kellemetlen lehet, másrészt könnyen étvágytalansághoz vagy az evés kerüléséhez vezethet.

Viszonylag könnyű átlátni, mekkora a baj

Nem arról van szó, hogy egy-két köhögés már tuti azt jelenti, hogy az ember refluxban szenved. Köhögésből úgy szokott kiderülni, ha az ember refluxos, hogy sokáig nem múlik, ezért elmegy orvoshoz. Nem lázas, az antibiotikum sem segít, ezért elküldik fül-orr-gégészhez, akinek feltűnik, hogy a reflux állhat a háttérben, ezért vagy továbbküldi a beteget gasztroenterológushoz, vagy azt ajánlja, hogy szedjen savcsökkentőt.

A jó hír az, hogy a refluxosok nagy részén egy diéta vagy egy kisebb életmódváltás is segíthet – és itt a diétát nagyon tág fogalomként kezeljük, valójában némi odafigyelésről van szó, nem szigorú szabályrendszerről. Ha valaki azt érzi, hogy evés után gyakran ég a gyomra, és ez zavarja is, akkor gondolja végig, hogy mit evett, és próbálja meg azt kerülni. Egy másik megoldás lehet, hogy lefekvés előtt két órával már ne együnk, ugyanis akkor beindul a gyomorsavtermelés. Amikor az ember vízszintesbe kerül, könnyebben visszajönnek a dolgok, ezért evés után nem olyan jó ötlet lefeküdni. Ez persze nemcsak a refluxosok számára jó tanács, de másoknak talán valamivel kevésbé szükséges, hogy erre figyeljenek.

Melyek azok az ételek, amelyeket érdemes kerülni, ha refluxra hajlamos az ember? Iliás szerint ma már egész jó diétákat lehet találni a neten – így ha nem súlyos a dolog, az ember akár ezzel is kezdheti önmaga kezelését, mielőtt orvoshoz fordul –, de nyilván érdemes visszavenni a savas ételekből és italokból. Ilyenek a nagyon fűszeres és paradicsomos ételek, a sok csokoládé, és persze a szénsavas üdítők és az alkoholos italok, főleg a sör és a vörösbor. De nem csak a táplálék jelenthet veszélyt az érzékeny nyelőcsövünkre.

Iliás szerint érdemes kerülni a trendi, de nagyon szoros nadrágokat vagy öveket, mert azok könnyen összenyomják az ember gyomrát, ahol így nagyobb nyomás alakul ki, és a sav könnyebben visszajut a nyelőcsőbe. Az sem jó ötlet, ha valaki evés után hajolgat vagy tornázik, ezzel érdemes két-három órát várni.

Ha valaki tart a refluxtól, akkor jobb, ha ezek mellett még kerüli a sörözés közbeni böfögőversenyeket is, mert azzal is visszajut némi gyomorsav – és persze szénsav – a nyelőcsőbe.

„Egy ilyen nagyobb kajálás, piálás után az teljesen normális, hogy valakinek lesz valamennyi refluxa. Tele van a gyomra, arra esetleg még ráiszik, elkezd járkálni, táncolni, ennyi elég is lehet.”

Az alkohol egyébként nemcsak savasságot okoz, hanem a simaizmokra is hatással lehet, amilyen többek között a nyelőcső alsó záróizma is. És persze a reflux mögött is ott állhat megannyi egészségi probléma okozója, a dohányzás.

A szakértő szerint nem arról van szó, hogy minden földi örömünket áldozzuk fel a reflux oltárán, hanem arról, hogy az embernek fel kell mérnie a saját korlátait, és mérlegelnie kell, hogy az aktuális lakoma vagy buli mennyi közepesen kényelmetlen órát ér meg neki kicsit később/másnap. Tehát nem kell száraztésztára cserélni a karácsonyi menüt, viszont érdemes tisztában lenni a lehetséges következményekkel: „Nem szabad, hogy ez elvegye a közös étkezéseknek vagy akár egy közös ünneplésnek az örömét. Legfeljebb akkor be kell kalkulálni, hogy az ember másnap egy kicsit rosszabbul van, ha ilyen tünetei vannak.”

Azt is figyelembe kell persze venni, hogy nagyon mások az egyének körülményei, szóval simán előfordulhat, hogy ami valakinél gyomorégést okoz, azt a másik probléma nélkül tolhatja magába két kézzel.

Akin csak a gyógyszer segít

Sajnos van olyan, aki nem ússza meg annyival, hogy kerüli a tepertőt és az áfonyalikőrt, és gyógyszertári megoldáshoz kell nyúlnia. Ezek között van, ami vény nélkül kapható, van olyan, amit orvos írhat fel, de a lényeg mindkettőnél ugyanaz: nagy vonalakban úgy működnek, hogy csökkentik a gyomor savasságát. Ez persze nem feltétlenül baj, de nem véletlen, hogy sok a sav a gyomorban, annak funkciója van. Épp ezért fontos, hogy az ember ne szokjon rá ezekre a savcsökkentőkre, csak akkor szedje őket, amikor az orvos felírja/szüksége van rá, majd csökkentse az adagot, és észszerű határidőn belül hagyja abba.

Ezek a gyógyszerek már sok éve kaphatók, és Iliás szerint még nem jelentkeztek súlyos, hosszú távú mellékhatások, viszont a szedésük mellett kis mértékben növekszik bizonyos bélfertőzések kockázata vagy akár a tüdőgyulladás lehetősége – bár hozzátette, hogy még nem találtak erős, egyértelmű összefüggést a jelenségek között.

Ha ezek sem segítenek, marad a sebészi megoldás. Ez azt jelenti, hogy orvosok összehúzzák a nyelőcső alsó záróizmánál a rekeszizmokat, és egy mandzsettával megerősítik őket. Ehhez szerencsére nem kell felvágni az ember hasát, ma már laporoszkópiával végzik ezt a műtétet. Relatíve ritkán kell ehhez a megoldáshoz folyamodni, a legtöbbeken segít a diéta, másokon pedig a gyógyszer. Arról nem is beszélve, hogy a reflux sokaknál szezonális, mint az allergia.

Ennek ellenére – nagyon ritkán – kialakulhatnak durvább tünetek, például fekélyek a nyelőcsőben, gyulladás vagy akár daganatot megelőző állapot is. Ezeknél azonban sokszor van hat-nyolc-tíz rizikófaktor, a reflux pedig csak egy ezek közül.

Amikor valaki úgy dönt, hogy orvoshoz fordul a gyomorégésével, nem feltétlenül van szükség tükrözésre, sokszor a tünetekből is meg lehet mondani, hogy refluxról van szó, és nem, mondjuk, daganatról. Azonban ha valaki gyomorégés mellett véres köpettel vagy széklettel, esetleg vashiányra utaló laborlelettel fordul orvoshoz, akkor alaposabb vizsgálatokra kell számítania.

„Ha viszont egy harmincéves embernek tényleg csak annyi a panasza, hogy a sav néha marja a torkát, ami zavarja, akkor nem kell feltétlenül megcsinálni egy gyomortükrözést.”

A gasztroenterológus szerint az emberek felénél bőven elég lenne, ha egyszerűen csak jobban odafigyelnének arra, mit esznek, azonban ennek van egy jelentős akadálya: a legtöbben hajlamosak lazán kezelni az ilyen jellegű javaslatokat. Azt is érdemes végiggondolni, hogy mi a kényelmesebb, egyszerűbb: rendszeresen savcsökkentőt, puffadásgátlót szedni és közepesen szigorúan diétázni, vagy, mondjuk, egy kicsit kevesebbet inni és leszokni a dohányzásról.

„A mértéktartás az, amit hangsúlyozni kell. Nem arról van szó, hogy mindenről le kell mondani, elég a belőtt mértéket konzekvensen tartani. Mondjuk, az sem akkora probléma, ha az ember nem mindig tudja tartani, csak akkor annak el kell viselnie a súlyát” – zárta Iliás.

Ehhez a cikkhez az Alrite beszédfelismerő (speech-to-text) megoldást használtuk.