Erős RSV-járványra számítanak idén a szakértők – mit kell tudni a vírusról?

Az RSV (respiratory syncytial virus) egy viszonylag gyakori és nagyon virulens vírus. Kevesen ismerik annak ellenére, hogy talán nincs olyan ember, aki ne kapta volna el már legalább egyszer, de inkább többször életében. Az RSV okozta megbetegedésen nagyjából minden gyerek átesik már a második születésnapja előtt, és legtöbbször enyhe tünetekkel jár. Hasonló a sima náthához, amit egyébként jellemzően a rhinovírus, az adenovírus és néhány gyakori koronavírus okoz. Az RSV a fertőződés után 4-6 nappal, szakaszokban okoz tüneteket: orrfolyás, étvágytalanság, köhögés, tüsszögés és láz jelzi a betegséget. A gyógyulás nagyjából két hétig tart, de már a tünetmentes időszakban is képesek vagyunk fertőzni. Az RSV-ről az elmúlt 15 évben elég sokat tudtunk meg, megfelelő gyógyszer és vakcina azonban egyelőre nincs az általa okozott betegségre.

A csecsemőkre jelenthet veszélyt, de ritkán halálos

Az RSV egy 11 fehérjéből álló RNS-vírus, hasonló az influenza A-hoz, amely szintén RNS-vírus, és génjei ugyanannyi fehérjét kódolnak. Az orr, a tüdő és az alsó légutak sejtjeit fertőzi, és ahogy a szervezet immunsejteket küld a vírussal fertőzött sejtekhez a betegség leküzdésére, ez gyulladást okoz a légutakban.

Az RSV elsősorban köhögéssel és tüsszögéssel, cseppfertőzéssel terjed, de a vírus órákon keresztül túlél a megfelelő felületeken, így az asztalokon, székeken, illetve a gyerek bútorain is. Az RSV-vel fertőzött emberek általában három-nyolc napig képesek jelentősebb mennyiségű vírust átadni, még akkor is, ha nincsenek tüneteik. Az RSV szaporodási rátáját 3 körülire becsülik, ami azt jelenti, hogy egy ember átlagosan három ember fertőz meg vele.

A legtöbb esetben nincs szükség kórházi kezelésre. Lázcsillapítás és pihenés mellett magától elmúlnak a tünetek, de az egy évnél fiatalabb csecsemők és az idősebb felnőttek veszélyeztetettek lehetnek súlyos lefolyásra is.A Scientific American cikke szerint a legmagasabb arányban a 2 hónap alatti gyerekeknél van szükség kórházi ellátásra. Ebben az életkorban háromszorosára, négyszeresére nő a kórházba kerülés esélye a többi életkori csoporthoz képest.

Amerikai adatok szerint a hat hónaposnál fiatalabb, RSV-ben szenvedő gyermekek 1-2 százaléka szorul kórházi kezelésre, általában néhány napra. A halálozás köztük is elég ritka. Azoknál a gyerekeknél jelenthet magas veszélyt a vírus, akik koraszülöttek, vagy krónikus szív- és tüdőbetegségben szenvednek.

A Covid idején nem terjedt

Az RSV-fertőzés szezonja a késő őszi, még inkább a téli hónapokra esik, de 2021-ben, amikor a szokottnál is jelentősebben nőtt meg az RSV-től megbetegedettek száma Magyarországon. A Semmelweis Egyetem I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikáján már augusztus végétől nagy létszámú betegforgalmattapasztaltak az RSV miatt.

„A korábbi évekre visszatekintve azt lehet mondani, hogy az RSV-fertőzés néhány évenként okoz nagyobb számban megbetegedést. Általában három-négy éves ciklusban nő meg a megbetegedettek száma, a köztes években kevesebb a fertőzés.” – mondta a Telexnek Dr. Szabó Attila klinikai rektorhelyettes, a Semmelweis Egyetem I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika igazgatója.

„Tipikusan egyébként nagyjából november-december tájban indul a szezon, és március végéig, április elejéig tart. A Covid alatt nem nagyon láttunk ilyen fertőzést, sőt, összességében sokkal kevesebb légúti fertőzéssel találkoztunk, aminek a hátterében nyilvánvalóan a restrikciók álltak: kezdetben az otthon tartózkodás, az iskola- és, óvodabezárások, illetve a későbbiekben a maszkhasználat, a távolságtartás betartása segítette az infekciók számának csökkenését. A lakosság így nem fertőződött át, nem kapták el a különböző légúti fertőzéseket, így az RSV-t sem.”

Csökkent az immunitás az RSV-re

Ennek hatása látszik most, és ennek láttuk az első jelét 2021-ben, az erősebb fertőzéshullám idején. Időbeli eltolódás is jelentkezett: november helyett már augusztusban is voltak fertőzöttek, januárra azonban a járvány lecsengett. A korábbi évekhez, még a Covid előtti időszakhoz képest is nagyobb volt a járvány.

„Idén ez a korai kezdetet nem jellemző, az első megbetegedések novemberben jelentkeztek, és jelen pillanatban azt látjuk, hogy megint csak egy olyan szezonnak nézünk elébe, ahol a fertőzések száma az átlagosnál magasabb lesz” – mondta a rektorhelyettes. A szakértő szerint azért is alacsonyabb most az immunitás az RSV-re, mert a náthaszerű megbetegedéseket okozó vírusoknak vannak közös tulajdonságaik, így ha az ember elkapja az egyiket, van rá esély, hogy a másikra is kialakul valamilyen szintű immunitás a szervezetében. A koronavírus-lezárások és a maszkviselés miatt azonban ezeket a légúti betegségeket nem kaptuk el az elmúlt két évben.

A 65 évnél idősebb felnőttek számára is jelenthet súlyos kockázatot egy RSV-fertőzés, bár a közegészségügy csak az elmúlt évtizedben kezdte el felismerni, hogy ők is kockázati csoportba tartozhatnak. Az immunhiányos embereknél szintén nagyobb a kórházba kerülés és a komplikációk kockázata. Ez lehet azért, mert olyan alapbetegségük van, amely gyengíti az immunrendszert, vagy azért, mert olyan gyógyszert szednek, amely elnyomja annak megfelelő működését. A szervátültetésen átesett emberek például olyan gyógyszereket szednek, amelyek csökkentik a szervezet immunválaszát, hogy elkerüljék az új szerv kilökődését. Az autoimmun betegségek kezelésére használt gyógyszerek közül szintén több olyan van, amely az immunrendszert is gyengíti, így az az RSV ellen sem tud megfelelően védekezni.

Amikor orvoshoz kell fordulni

A felsőlégúti tünetekkel akkor kell azonnal orvoshoz fordulni, ha szapora légzést, zihálást, rohamokban jelentkező, csillapíthatatlan köhögést észlel a szülő a kisgyerekeknél. A kora-, vagy újszülöttek esetében a táplálási nehezítettség is fontos figyelmeztető jel lehet a kiszáradás veszélye miatt. Kórházi ápolást azok a gyermekek igényelnek, akiknél kialakult a kislégutak súlyos gyulladása és oxigénterápiára, vagy a kiszáradás miatt infúziós kezelésre, esetleg megfigyelésre szorulnak.

Dr. Szabó Attila elmondta: megelőzni úgy lehet a betegséget, hogy légúti tünetekkel nem megyünk gyerekek közelébe, illetve, ha a koronavírus alatt megszokott higiéniás előírásokat betartjuk. Felhívta a figyelmet, hogy

a dohányfüsttel is terjedhet a vírus, így a szezonban erre is érdemes figyelni.

Az RSV-fertőzés megelőzésére hagyományos védőoltás nincs, de a legmagasabb kockázati csoportba tartozó gyermekek (2 éves kor alatt) jogosultak úgynevezett passzív immunizációra, ami az ellenanyag izomba történő beadását jelenti, és csak rövidtávú védettséget biztosít. A fertőzést egyébként RVS-PCR-vizsgálattal tudják kimutatni, de az nem jelent automatikus karantént vagy kórházi felvételt.

Zajlanak a vakcinakísérletek

„A Covid előtti időkhöz képest is magas volt a fertőzöttek száma tavaly, ha ezt vesszük figyelembe, akkor fel van készülve a magyar ellátórendszer az idei évre. De nagyon kell figyelni, és mindenkinek részt kell vennie a megelőzésben, az orvosoknak, gyerekgyógyászoknak, kórházaknak és gyerekosztályoknak pedig fel kell készülniük arra, hogy ezeket a gyerekeket tudják fogadni, el tudják látni” – mondta a szakértő. Hozzátette azt is, hogy elég valószínűtlen az egymás utáni 3-4 magasabb fertőzöttséggel járó szezon, az idei pedig már a második lesz.

Jelenleg csak úgynevezett passzív (az adott kórokozó elleni antitest beadása) védőoltás van az RSV ellen, amelyet koraszülöttek, szívfejlődési rendellenességgel született újszülöttek és krónikus tüdőbeteg csecsemők kapnak 1 éves korukig. A nagy gyártók folyamatosan kísérleteznek egy hatékony és biztonságos, aktív vakcina kifejlesztésén. A Pfizernek példáuljól szerepel a teszteken az anyai immunizálási projektben használt vakcinája, 81,8 százalékos hatékonyságát figyelték meg csecsemőknél az RSV okozta súlyos, kórházban kezelt megbetegedése ellen a születéstől az első 90 napig, és igazolták a magas, 69,4 százalékos hatékonyságot hathónapos korig is. Az anyai immunizálás azt jelenti, hogy a vakcinát az anya kapja meg terhessége során, az antitestek pedig a placentán keresztül a magzat szervezetébe kerülnek.

A Pfizer mellett a Janssen, a GSK és a Bavarian is dolgozik új oltóanyagokon, először felnőtteken és időseken tesztelik majd őket, és csak utána zajlanak majd kutatások a gyerekekkel is. Egyelőre ígéretesek az egyes vállalatok által megosztott korai eredmények: a Janssen, a Pfizer és a GSK vakcinája egyaránt hatékonynak tűnik a fertőzések megelőzésében felnőtteknél az oltást követő első RSV-szezonban.