Egy kutatás szerint 2021-ben a hallgatók több mint 40 százaléka depresszióra utaló tünetekkel küzdött

A magyar felsőoktatásban tanuló hallgatók valamivel több mint fele küzd enyhe vagy közepesen súlyos lelki problémákkal – derült ki a Felsőoktatási Tanácsadás Egyesület (FETA) 2021. novemberi kutatásából, melyet az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar vezetésével a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Károli Gáspár Református Egyetem, a Corvinus Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem munkatársai végeztek.

A frissen publikált kutatásban tavaly több mint hétezer egyetemi hallgató vett részt 47 felsőoktatási intézményből, a kitöltők körülbelül 70 százaléka nő volt. A vizsgálat legfontosabb eredményei:

• A vizsgálat a koronavírus pszichés hatásairól is megkérdezte a hallgatókat. Ezek alapján a kitöltők kevesebb mint 20 százalékára volt pozitív hatással a járvány, körülbelül az diákok tizedére nem volt hatással, és 70 százalékára negatív hatással volt.
• A hallgatók több mint fele arra a kérdésre, hogy a járványhelyzeten kívül átélnek-e valamilyen nehéz életeseményt / élethelyzetet (szakítás, gyász, betegség stb.), igennel válaszolt.
• Csaknem 29 százalékuk érzi úgy, hogy a rendelkezésére álló anyagi források nem biztosítanak stabil körülményeket egyetemi tanulmányaikhoz.
• A kitöltők 54 százaléka vállalt munkát tanulmányai mellett, és a munkát vállalók 46 százaléka több mint 21 órát dolgozik hetente. Ez a leterheltség a diákokat korai kiégéssel fenyegeti.
• A karanténnal és más krízishelyzetekkel való megküzdés leggyakoribb módszere a közösségi média fokozott használata mellett az evés volt.
• Több esetben nőtt az online játékokra fordított idő és az alkoholfogyasztás, ennél kisebb mértékben, de szintén előfordult a pornográf tartalmak fogyasztásának és a dohányzás mértékének növekedése.
• Ritkábban ugyan, de megküzdési stratégiák eszközei között megjelent az önsértés, valamint a nyugtatók és kábítószerek használata is.
• A hallgatók 37,5 százaléka egyáltalán nem végez testmozgást, kicsit több mint 26 százalékuk heti egyszer-háromszor, és csak 9,9 százalékuk heti négyszer vagy többször.
• A hallgatók alkalmazkodóképessége közepesen jó. A negatív hatások feldolgozásához elsősorban az anya, a partner és a barátok, valamint az egyetemi közegből az évfolyamtársak és az egyetemi oktatók nyújtottak segítséget.
• Az egyetemeken működő tanácsadási szolgáltatásokról, így az életvezetési tanácsadásról a kitöltők 61,7 százaléka, a karrier tanácsadásról 53 százaléka még csak nem is hallott. Intézményi életvezetési tanácsadást 4,4 százalékuk, karrier-tanácsadást 2,1 százalékuk vett igénybe egyetemi évei alatt.

Az összesített adatokból az látszik, hogy a válaszadó hallgatók jelentős része komolyabb lelki problémákkal, sokan közülük öngyilkossági gondolatokkal küzdöttek. A válaszadók fele átélt valamilyen megterhelőbb élethelyzeti krízist abban az időszakban.

A kitöltők több mint 40 százaléka depresszióra utaló tünetekkel küzdött.

A kutatók szerint a járványhelyzet is egyértelműen hozzájárulhatott ezekhez az aggasztó eredményekhez. Emellett az adatok azt mutatják: a hallgatóknak kevés erőforrásuk van ahhoz, hogy a problémákkal és kihívásokkal megküzdjenek. Sok esetben akár önkárosító módon kezelik nehézségeiket, és leginkább a társas támogatás jelenti nekik a segítséget.