Az izzó felhők vasárnapján vagyunk túl

2022. december 05. – 09:46

Másolás

Vágólapra másolva

Vasárnap két jelentősebb vulkánkitörés történt, mindkét eset piroklaszt-árak lezúdulásával is járt. A kelet-jávai Semeru jelentős robbanásos kitörése pontosan a korábbi, tragikus kimenetelű, számos halálos áldozattal járó 2021-es kitörés évfordulóján történt. A dél-olaszországi Stromboli esetében az elmúlt években egyre gyakoribbakká váltak az ilyen veszélyes vulkáni események, most a vulkán meredek oldalán lerohanó és a tengerbe zúduló piroklaszt-ár kisebb szökőárat is okozott. A piroklaszt-ár a legveszélyesebb vulkáni működés, azonban egyelőre károkról, áldozatokról egyik helyszínen sincs hír.

Pontosan egy évvel ezelőtt, 2021. december 4-én a Semeru vulkán erős robbanásos kitörése piroklaszt-árakat, majd iszapárakat, helyi nevén laharokat eredményezett, amelynek következtében legalább hatvanan haltak meg. A sziget legmagasabbra emelkedő tűzhányója azóta is aktív, de nagyobb kitörése nem volt. Az elmúlt napokban azonban a vulkán felszíne néhány centimétert emelkedett és gyakoribbakká váltak a rövidebb-hosszabb ideig tartó folyamatos földremegések. Ezek a jelek arra utaltak, hogy friss magma nyomul fel, ami bármikor komolyabb kitörést okozhat. Ez vasárnap, helyi idő szerint éjjel fél 3-kor következett be.

Az erős robbanásos kitörést a tavalyihoz hasonló sűrű felhős időben nem lehetett látni, azonban rövidesen a felhők alól piroklaszt-árak bukkantak ki és rohantak le a meredek hegyoldalon több, mint 100 km/óra sebességgel. Az űrfelvételek szerint a vulkáni hamufelhő közel 15 kilométer magasságba emelkedett. Mindeközben a nagy mennyiségű kőzettörmeléket tartalmazó kitörési felhő alsó része ismétlődően összeomlott és a saját súlya, valamint a forró gázok által hajtva a tűzhányó déli, délkeleti völgyeiben zúdult le. Egyes piroklaszt-árak szokatlanul messze, 12-14 kilométer távolságba is eljutottak, a vulkán közeléből ezért több mint 2000 lakost telepítettek ki. Szerencsére az eddigi híradások nem számoltak be halálesetekről, vagyis a vulkanológiai előrejelzések, a tavalyi kitörés tanulságai és a gyors védelmi reagálás hatékonynak bizonyult. A veszély azonban nem múlt el, az esős időben a piroklaszt-árakat nem kevésbé veszélyes és messzebbre is eljutó laharok követhetik.

A híradásokban sok helyen megjelent, hogy Japánban a Semeru kitörése nyomán figyelemmel kísérték szökőár kialakulásának lehetőségét. Ennek közvetlen veszélye nem volt, mivel a vulkán szárazföldön fekszik, 20 kilométer távolságban a tengerparttól, így nagyon kicsi az esélye, hogy jelentős mennyiségű vulkáni anyag zúduljon a vízbe. A Japán Meteorológiai Intézet felvetése vélhetően azon alapult, hogy a heves robbanásos kitörés esetleg okoz-e a januári Hunga-Tonga kitöréshez hasonló erős légköri nyomáshullámot, amihez szökőár kapcsolódhat. Ilyen akkor nem történt – nem kellett azonban sokat várni arra, hogy ez egy másik, ettől teljesen független vulkánkitörés során bekövetkezzen.

Az itáliai Stromboli (a Szicíliától északra lévő Eoli-szigetek északi tagja) rendszeres, tűzijátékszerű kitöréseivel a Földközi-tenger világítótornya elnevezést kapta, a látványos vulkáni működés évente turisták tízezreit vonzza. Az elmúlt években a kitörései veszélyesebbé váltak, ami miatt lezárták a vulkán tetejére vezető turistaútvonalakat. Ezeket a nagy és veszélyes kitöréseket nem lehet jó előre jelezni és most is váratlanul történt egy piroklaszt-árral, majd ehhez kapcsolódó szökőárral járó vulkáni esemény. Vasárnap délután omlás történt a közel 1000 méter magas vulkán kráterperemén, ami után láva folyt ki és ereszkedett le a meredek, a Tűz útja (Sciara del Fuoco) nevű északnyugati lejtőn. Másfél órával később egy újabb lejtőomlás történt, ami forró gázok és izzó lávatörmelékek keverékét, azaz piroklaszt-árat indított el. A tengerbe zúduló vulkáni anyag 1,5 méteres szökőárat okozott a sziget partvidékén, amit a szökőár-szirénák előre jeleztek. Egyelőre nincs hír komolyabb kárról, sebesülésről, áldozatról. A meredek vulkáni oldalon jelenleg is tart a lávafolyásos kitörés. Mindkét vulkáni eseményről rögtön beszámoltunk friss fotókkal, magyarázatokkal és követjük ezeket továbbra is a Tűzhányó blog közösségi oldalán.

De mi az a piroklasz-ár?

A piroklaszt-árak a vulkánkitörések legveszélyesebb folyamatai. A földfelszínre tapadva, a saját súlya által hajtva zúdul le az izzó gáz és kőzettörmelék anyag, aminek sebessége akár a több száz kilométer/órát is elérheti. Elmenekülni előle szinte lehetetlen, az egyetlen védekezés a felkészülés. Ezek általában a vulkán meredek oldalán, a mély völgyekben rohannak le, így ezek a leginkább kitett területek. Ezek felmérésével, a piroklaszt-árak által megtett távolságok (általában 8-10 kilométer) figyelembevételével jelölhetők ki azok a zónák, ahol veszélyes megtelepülni.

Azonban történhetnek időszakosan erősebb vulkánkitörések is, amikor messzebbre eljuthatnak ezek a halálos áradatok. Ilyen történt 2018-ban a guatemalai Fuego kitörése során, egy éve pedig a Semeru vulkánon. A váratlanul, sok esetben a felhők alól kirohanva érkező nagy piroklaszt-árak ilyenkor már veszélyeztetik a tűzhányó körül élő, a termékeny talaj adottságait kihasználó lakosságot. További veszélyt jelent, amikor ezekből a völgy oldalán átbukva izzó gázokban gazdag torlóárak válnak ki, amelyek turbulensen mozognak, a mozgási irányuk kiszámíthatatlan. Ilyen piroklaszt-torlóár okozta több mint egy tucat ember halálát a Montserrat szigetén lévő La Soufriére vulkán lejtőjén 1997-ben, valamint több mint 50 ember, köztük a híres vulkanológus házaspár (Katia és Maurice Krafft, akikről szóló dokumentum filmet néhány hete vetítik nagy sikerrel) halálát a japán Unzen megfigyelése során 1991-ben.

E vulkáni folyamat jobb megértése kulcsfontosságú, és éppen ezekben a napokban folyt egy vulkanológiai konferencia róla a karibi Martinique szigetén – ahol 1902-ben a Mt. Pelée izzófelhője egy teljes város lakosságát, közel 30 ezer lakost pusztított el pillanatok alatt.

(a szerző geológus-vulkanológus, az MTA levelező tagja, egyetemi tanár, intézetigazgató, kutatócsoport-vezető – ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet, Kőzettan-Geokémiai tanszék, MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport)

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!