Egy új Alzheimer-gyógyszer lassítja a leépülést, de még nem tökéletes
2022. november 30. – 10:42
Tudományos szempontból jelentős sikereket értek el kutatók egy új Alzheimer-kezeléssel – írja a Guardian. A klinikai vizsgálatok során az amerikai Biogen és a japán Eisai által fejlesztett lecanemab lelassította a betegség okozta szellemi leépülést azoknál, akiknél még nem előrehaladott Alzheimer-kórt diagnosztizáltak. A kutatásuk eredményéről a New England Journal of Medicine című szaklapban számoltak be.
A lecanemab egy antitestes kezelés, ami felszedi a béta-amiloid-lerakódásokat az agyról. Az még nem teljesen világos, hogy a fehérje lerakódása pontosan hogyan kapcsolódik az Alzheimer-kórhoz, de azoknál a betegeknél, akik genetikailag örökölték a betegséget, láthatóan hozzájárulnak olyan agyi elváltozásokhoz, amik az agysejtek pusztulásával járnak.
A betegség világszerte 30 millió embert érint, az 55 millió demenciás betegségének kétharmada mögött az Alzheimer áll. A kezdeti fázisban emlékezési problémák merülnek fel, de ahogy romlik a beteg állapota, könnyen eltéved olyan helyeken, amiket korábban jól ismert, egyre nehezebben hoz döntéseket, egyszerű feladatok komoly problémákká válnak, a betegség vége felé pedig már az evés is nehézséget jelent segítség nélkül. A betegek általában a diagnózistól számított hét éven belül meghalnak.
A kutatás során közel 1800 beteget vizsgáltak, és arra jutottak, hogy a kezelés 18 hónap alatt 27 százalékkal csökkenti a szellemi képességek romlását. Ez kontextus nélkül nem egy kiemelkedő eredmény, előfordulhat, hogy a betegeknek fel sem tűnik. Abból a szempontból viszont, hogy évtizedek óta szinte semmiféle előrelépés nem történt, ez is jelentős eredmény.
Kutatók a korai HIV-kezelésekhez hasonlítják: az elején azok sem voltak tökéletesek, de hozzájárultak ahhoz, hogy tudósok kifejlesszék a ma használt, hatékony kezeléseket.
Ettől függetlenül még van néhány akadálya a kezelés elterjedésének: egyrészt még hatósági engedélyezésre vár, másrészt egyelőre meglehetősen drága (egy betegnek 10–30 ezer font, azaz 4,7–14,2 millió forint/év), harmadrészt nem sok egészségügyi intézmény rendelkezik megfelelő számú dolgozóval és megfelelő felszereléssel ahhoz, hogy több beteget is tudjanak kezelni.
A lecanemab nem egy pirula vagy egy gyors injekció: a betegnek kéthetente infúziós kezelésre kell járnia, és rendszeres MRI-vizsgálatokra van szükség, hogy kiszűrjék az esetleges, veszélyes mellékhatásokat.
A kutatásról készült tanulmány szerint 13 beteg halt meg a vizsgálatok közben: hatan a kezelést kapták, heten pedig placebót. Az ügyben nyomozók szerint egyik halálesetért sem a kezelés felelős, de tudósok, akik nem vettek részt a kutatásban kettőről azt állítják, hogy igenis a lecanemab a felelős értük.
