Ígéretesnek tűnik az első influenza elleni univerzális mRNS-vakcina

Preklinikai vizsgálatok alapján ígéretesnek tűnik az új influenza elleni mRNS-vakcina, amely a vírus A és B típusainak összes ismert törzse ellen védhet, írja a New Scientist. A vakcina állatkísérletek során mind a húsz ismert vírustörzs ellen indukált megfelelő immunválaszt.

Az influenza vírusa hírhedt arról, hogy gyorsan mutálódik. Mivel minden szezonban más törzs terjed el, folyton ismételni kell az oltásokat is, mert egy év alatt a mutációkkal a vírus kicselezi az előző törzs ellen felkészített immunrendszert. Elméletileg lehetséges egy oltásba több vírustörzset is beletenni, de a végtelenségig nem lehet ezt bővíteni az exponenciálisan szaporodó gyártási, tesztelési és logisztikai problémák miatt.

Már korábban is voltak ígéretes próbálkozások egy univerzális influenzaoltás megalkotására (egyikről itt írtunk például, amely már a klinikai kutatások első fázisáig is eljutott), de inkább a koronavírus-járvány során először élesben is bevetett mRNS-vakcinák hozhatnak igazi áttörést a területen. A Pennsylvaniai Egyetem kutatói ugyanazt a technológiát alkalmazták, mint amit a Pfizer és a BioNTech, illetve a Moderna a Covid-19 kórokozója ellen. Az mRNS a DNS-hez hasonlóan genetikai kódokat tartalmaz a különböző fehérjék előállításához. Az influenza-oltóanyag olyan mRNS-molekulákat tartalmaz, amelyek az influenza 20 ismert törzsének mindegyikében megtalálható fehérjék részeit kódolják.

A törzsek felületén alapvetően két fehérje, a hemagglutinin (H) és a neuraminidáz (N) különböző változatai találhatók meg, ezeket célozza meg az immunválasz. De még egyetlen törzsön belül is előfordulhatnak apró eltérések ezekben a fehérjékben, így egy univerzális vakcinába táplált változat soha nem fog pontosan megegyezni minden lehetséges verzióval.

Az egereken végzett kísérletek során a kutatók azt találták, hogy az állatok az influenzavírus mind a 20 törzsére specifikus antitesteket termeltek, és

ezek az antitestek akár négy hónapig is stabilan fennmaradtak.

A kutatók az egereket két csoportra osztották, az egyik csoport az univerzális vakcinát kapta, a másik pedig egy olyat, amely nem influenzafehérje kódját tartalmazta. Egy hónappal később mindkét csoportot megfertőzték a H1N1 influenzavírus két variánsának egyikével, egy olyan H1 fehérjével, amely nagyon hasonlított a vakcinában lévő fehérjéhez tartozó variánshoz, és egy másikkal, amelyik a H1N1 másik, különálló változata volt. Az influenza elleni védőoltást kapott összes egér túlélte azt a vírust, amelynek fehérjekódjához hasonlót kapott a vakcinában, és 80 százalékuk túlélte a másik változat általi fertőzést is. Az álvakcinát kapott egerek mindegyike körülbelül egy hét alatt elpusztult.

Az egerek egy másik csoportja olyan mRNS-oltást kapott, amely csak egyetlen influenzatörzset célzott, méghozzá azt, amellyel később megfertőzték az állatokat. Itt a csoport mindegyik tagja túlélte az expozíciót. Ez a kutatók szerint azt sugallja, hogy – ahogyan arra számítani is lehetett – az univerzális vakcina által nyújtott védelem alacsonyabb a 20 influenzatörzs ellen, mint a specifikus vakcináé. Az mRNS-vakcinák nagy előnye egyébként, hogy könnyebben skálázhatók, mint a laboratóriumban más módszerekkel, például csirketojás segítségével előállított változatok.

„Ez egy nagyon érdekes tanulmány. Bemutatja, hogy lehet olyan multivalens mRNS-vakcinákat kifejleszteni, amelyek képesek egyszerre 20, vagy esetleg több különböző antigén ellen is immunizálni. Ebben az esetben ezek az influenzavírus-antigének, amelyek az influenzavírus összes lehetséges altípusát és változatát felölelik, beleértve a pandémiás potenciállal rendelkezőket is. A jelenlegi influenza elleni védőoltások nem nyújtanak védelmet a pandémiás potenciállal rendelkező influenzavírusok ellen” – nyilatkozta Adolfo García-Sastre, a New York-i Mount Sinai Kórház Globális Egészségügyi és Feltörekvő Patogének Intézetének igazgatója.

A kutatók az eredményeikről a Science szaklapban számoltak be.