Hatásosnak tűnik a botox a szorongás és a depresszió mellett már a borderline kezelésére is

A Semmelweis és a Hannoveri Egyetem új, közös kutatása szerint a botox segíthet egyes pszichés betegségek kezelésében, írja a Semmelweis oldala. A kutatás a Scientific Reports nevű szaklapban is megjelent. Az eredmények szerint

a vizsgálatba bevont borderline személyiségzavarban szenvedő, botoxolt nőknél csökkent az agy negatív érzelmek feldolgozásáért felelős területének aktivitása.

Korábbi kutatások már kimutatták, hogy a botox hasznos lehet a mentális problémák, például a depresszió és a szorongás kezelésében is. A mostani kutatásban a Semmelweis Egyetem kihelyezett német ága, az Asklepios Campus Hamburg a Hannoveri egyetemmel együtt azt vizsgálták, hogyan befolyásolhatja a homlokba adott botox az érzelmi ingerek feldolgozását és az impulzív viselkedést. A vizsgálatban 45 borderline-ban szenvedő nőt vontak be: olyanokat, akik személyiségzavaruk miatt az átlagosnál fokozottabban élik meg a negatív érzelmeket, mint a düh vagy a félelem.

A kutatásban résztvevők egyik csoportja botoxinjekciót kapott, a többiek pedig akupunktúrás kezelésen estek át. A nőknek az eljárások előtt és után is 1-1 hónappal végre kellett hajtaniuk egy választásos feladatot: meg kellett állniuk egy számítógépes szimulációban, hogy különböző társasági szituációkra reagáljanak.

„Korábbi kutatásokra alapozva azt feltételeztük, hogy ha a homlokizmokat botoxinjekcióval ellazítjuk, megszakítunk egy visszacsatolási folyamatot az arc és az agy között, és ezzel csökkenthetjük ezeket a negatív érzelmeket”

– magyarázta dr. Axel Wollmer, a Semmelweis Egyetem Asklepios Campus Hamburg oktató-kutatója. Wollmer szerint az fMRI-felvételeken látszott, hogy a botoxinjekcióval kezelt nőknél csökkent az agy negatív érzelmek feldolgozásáért felelős része. Wollmer hozzátette, a kutatásban is fontos szerepet játszott az úgynevezett „facial feedback” hipotézis, amely az arc és az agy közötti visszacsatolásról szól.

„Ennek lényege, hogy a negatív érzelmek a homlok középső részének alsó szakaszában, a szemöldökök közötti részben fejeződnek ki. Amikor mérgesek vagy feszültek vagyunk, hosszanti ráncok jelennek meg az orr gyökere felett. Az ide fecskendezett botox hatására lebénulnak a szemöldökök közötti izmok, és minthogy az arckifejezés és a pszichés állapot szorosan összefügg egymással, az izmok ellazítása csökkenti az érzelmek intenzitását is”

– fejtette ki Wollmer. Ezzel együtt viszont korábbi kutatások alapján úgy tűnik, hogy az izmok és az agy közötti visszacsatolási folyamat nem csak a homlok régiójában működhet.

Korábban a botoxról

Egy 2021-es tanulmányban például arról számolt be a Kaliforniai San Diego Egyetem, hogy a kutatásában vizsgált pácienseknél a botox enyhíti a szorongást is. Ebben a kutatásban az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatal (FDA) adatbázisában 40 ezer, botoxkezelésen átesett beteg visszajelzéseit elemezték, a pozitív mellékhatásokat keresve.

A páciensek nemcsak kozmetikai céllal kaptak botoxot és nemcsak a homlokba, hanem más helyekre is. Például a fejizmokba migrén, a felső és alsó végtagokba görcsös összehúzódások vagy a nyaki izmokba nyakmerevség ellen. A kutatók azt találták, hogy a szorongásos rendellenességek 22-72 százalékkal kevesebbszer fordultak elő ezeknél a pácienseknél, mint azoknál, akiket más terápiával, nem botoxszal kezeltek hasonló betegségek miatt.

A kutatásban arra következtettek, hogy a botoxszal kezelt izomcsoportok idegei kommunikálnak az aggyal valamilyen testi visszacsatolás formájában, vagy a botox jut be valahogy a központi idegrendszerbe.

Ezt a kutatást a Scientific Reportsban publikálva 2020-ban is elvégezték a kutatók, ekkor az derült ki, hogy a botoxot antidepresszáns hatásaival nemcsak a depresszió kezelésére lehetne használni, hanem annak kialakulását is meg lehetne előzni vele.

A tanulmányban részt vevő gyógyszerészprofesszor, Ruben Abagyan ekkor úgy fogalmazott, maga a pszichés betegség-botox összefüggéséről szóló vizsgálat nem egy teljesen friss dolog. „A klinikusok évek óta megfigyelték, hogy a kozmetikai célból beadott botox enyhíti a depressziót a betegeknél” – fogalmazott.

„Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint körülbelül 280 millió ember szenved depresszióban világszerte. A szokásos kezelési módszerek, mint a pszichoterápia vagy az antidepresszáns gyógyszerek csak részlegesen hatékonyak a kezelt betegek körülbelül egyharmadánál, ezért szükség van új módszerek fejlesztésére, és a botulinum toxin injekciónak itt lehet szerepe”

– tette hozzá a kutatások fontosságát hangsúlyozva Dr. Wollmer.