Húsz billiárd, vagyis 20 000 000 000 000 000 hangya él a bolygón a legfrissebb becslések szerint. A PNAS szaklapban megjelent tanulmány szerint ráadásul így együtt több szén van bennük, mint az összes emlősben és madárban összeadva: míg utóbbiak 10 megatonnányi szenet cipelnek magukban, addig a hangyák 12-t. Ha ezt megszorozzuk öttel, megkapjuk, hogy az emberiség összesen mennyi széntartalékkal rendelkezik a testében.
Német és Hong Kong-i kutatók az összes kontinenst lefedő 489 rovartani tanulmányt fésültek át. Azt már tudjuk, hogy összesen 15 700 különböző hangyafajt írtak le eddig, de azt például nem tudtuk megbecsülni, hogy
ha igazságosan osztanánk el, minden egyes emberre jutna 2,5 millió hangya.
A becslések egyébként még így is kicsit pontatlanok, és valószínűleg alá lőnek a hangyák valódi számának, mivel a kutatásban nem számolták azokat a kolóniákat, amelyek nem hagyják el fészküket táplálékszerzés céljából, valamint olyan területeket, mint például a tajga, ahonnan nagyon kevés tudományos adatot gyűjtöttek eddig össze.
Az ízeltlábúak közül a hangyák a szárazföldi fajok mindössze 1,2 százalékát teszik ki, de a friss becslések szerint a biomassza legalább 6 százalékáért felelnek.
De miért jó az nekünk, ha tudjuk, hány hangya van összesen? Hiába kicsik, ezek a rovarok szerves részét képezik ökoszisztémánk kényes egyensúlyának, prédái a nagyobb állatoknak, javítják a talaj minőségét (becslések szerint hektáronként akár 13 tonna talajt is megforgatnak évente), terjesztik a növények magvait, és egyes fajok fontos dögevők is, hogy csak néhányat említsünk a feladataik közül.