Háborítatlan avar sírt tártak fel Nagykőrös közelében

2022. szeptember 17. – 18:24

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

A 7. században eltemetett, 30-40 év körüli avar nő háborítatlan sírjára találtak a régészek Nagykőrös és Kecskemét között – közölte Fazekas András Kristóf régész az MTI-vel.

A sír a 441. számú főút felújításához kapcsolódó régészeti feltárások során került elő. A Kecskeméti Katona József Múzeum munkatársának beszámolója szerint a projektben hét, előzetesen felderített lelőhelyet tárnak fel, ahol túlnyomórészt római kori szarmata települések nyomaira leltek. A főként félig földbe mélyített házak és műhelyek, terménytároló vermek, füstölők, kemencék, illetve árkok maradványai a Krisztus utáni 3-4. századra tehetőek.

Ezek között találtak rá a Nagykőrös-Fekete lelőhelyen, több mint két méter mélyen egy, a kora- és középavar korszak határán, tehát megközelítőleg a 600-as évek közepén eltemetett nő teljes csontvázára.

Fotó: Kecskeméti katona József Múzeum
Fotó: Kecskeméti katona József Múzeum

A régész elmondása szerint az észak-déli tájolású sírban a koponya bal oldalán egy színarany lemezgömbös fülbevaló, a koponya környékén egy kupacban borostyán és üvegpaszta gyöngyök, a medencén lévő bronzcsat, a bal csípőnél megmaradt, csontból faragott tarsolyzáró, illetve egy, a bal combcsont belső oldalán fellelt vaskés tette kétségtelenné, hogy egy, az elmúlt közel másfél évezred viharait átvészelő, háborítatlan sírra bukkantak.

A csontok felszedésekor megtalálták az arany fülbevaló párját is. Az ékszer a „Jánoshida-típusba” sorolható kislemezgömbös fülbevaló, amelynek eredete a 7. század középső harmadára tehető.

A fülbevalókon a több mint egy centiméter átmérőjű színarany lemezből kialakított gömbtestek tetején négy darab, rombusz alakban forrasztott, egyenként három milliméter átmérőjű aranygyöngy található, amelyekhez kapcsolódik az aranydrótból kialakított, oválisra hajlított fülkarika.

Érdekessége, hogy ez a típusú fülbevaló kifejezetten ritkának számít a Duna-Tisza közén – tette hozzá.

Fotó: Kecskeméti Katona József Múzeum
Fotó: Kecskeméti Katona József Múzeum

Fazekas András Kristóf elmondta: az önmagában is értékes leletegyüttes a korszak temetkezési szokásairól is számos fontos információval szolgál. Egyrészt a sírgödör rövidebb oldalain, a lábnál és a fejnél lemélyedések voltak megfigyelhetőek, amelyek egy sírépítményt feltételeznek. Erre helyezhették rá a deszkakoporsót, amelyre egy darab birka- vagy kecskehúst is fektettek, hogy „a halott ne éhesen menjen át a másvilágra”.

A feltárás eredményeit videón is bemutatja a múzeum, ezt itt lehet megnézni:


Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!