Ugrógén szorítja vissza a daganatokat, csökkenti a depressziót, a szorongást és a félelemérzetet

Egy TOB nevű génnek fontos szerepe van nemcsak a rákos sejtek visszaszorításában és a szervezet megfelelő immunválaszában, de a depresszió, a szorongás és a félelemérzet csökkentésében is.

A TOB-ot még 1996-ban írta le Tadashi Yamamoto professzor, azóta kiderült már, hogy fontos szerepet játszik például az emlődaganat visszaszorításában, vagyis tumorszupresszorként jelenik meg a szervezetben. A jelenléte annyira számottevő, hogy Yamamoto és kollégái már a 2000-es évek elején megállapították:

azok az egerek, amelyeknek a szervezetéből hiányzott ez a gén, ötször akkora eséllyel lettek rákbetegek, mint azok, akiknél jelen volt.

Az Okinavai Tudományos és Technológiai Intézet friss kutatása szerint a gén a depresszió, a szorongás és a félelem szabályozásában is erősen szerepet játszik.

A Translational Psychiatry szaklapban megjelent tanulmány célja elsősorban az volt, hogy a kutatók megértsék, hogyan hat a TOB gén a stresszkezelésre. Ehhez egérkísérleteket végeztek, és végül sikeresen bebizonyították, amit korábban is sejtettek: a Tob génnek az agy stresszreakcióiban is van szerepe.

A TOB egyébként a japán „tobu” kifejezésről kapta a nevét, ami ugrást vagy repülést jelent. Azért testhezálló a név, mert amikor a sejtet valamilyen behatás éri, a TOB-fehérjeszint erre reagálva drámaian megugrik.

A kutatók több különböző kísérletet végeztek a TOB-bal, az első során például stressznek tették ki az egereket, és megnézték, mennyire emelkedik meg a TOB fehérjék szintje. Aztán olyan egereket vizsgáltak, amelyek a gén nélkül születtek, és megállapították, hogy stresszesebbek, nagyobb náluk a depresszió és a szorongás esélye, illetve jobban is félnek, mint a génnel rendelkező társaik. Az egyik kísérletben egy vödör vízbe dobták az állatokat – azok, amelyek szervezetében ott volt a TOB, azonnal megpróbáltak kiúszni, míg a gén nélküli példányok csak lebegtek tétlenül. A kutatók szerint ez a depresszió egyértelmű mutatója.

Az TOB nélkül született állatok nem is igazán tanultak tapasztalat alapján: a szakértők szerint azok az egészséges állatok egy idő után tapasztalaton keresztül rájöttek, hogy a korábban félelmet okozó helyszínek nem is veszélyesek, a géntelen példányok azonban ugyanolyan félelemreakciókat adtak a sokadik tapasztalat után is, és teljesen lefagytak, ha olyan helyre kellett menniük, ahol korábban valamiért félelmet éreztek.

MR-vizsgálatok után kiderült, hogy a gén hiánya összezavarja az agy két nagyon fontos, a stresszt is szabályozó területének kommunikációját: a hippokampusz és a prefrontális kéreg összeköttetése gyengült. Az is kiderült, hogy a félelem és a depresszió szabályozása a hippokampuszban zajlik, míg a szorongásé az agy valamely más területén.

A friss kutatási eredmények a kutatók szerint idővel a depresszió, szorongás és krónikus félelem jobb megértéséhez és hatékonyabb kezelési megoldásaihoz vezethetnek.