Tudósok vizsgálják a gigantikus töltésű fordított villámot, ami megérintette az űr peremét

Levi Boggs, a Georgia Tech Research Institute kutatója által vezetett kutatócsoport most publikálta leírását egy 2018-as villámról: az úgynevezett felsőlégköri villám oklahomai légtérben jelent meg négy éve, ez lehet az eddig valaha látott legerősebb ilyen jelenség, írja a CNET és a Vice.

A felső légköri villámok a hagyományos villámokkal szemben jóval a viharfelhők és a villámok szintje felett fordulnak elő, az ionoszférában. A látszólag visszafelé kitörő villámszerűségek egyszerű világító sugarak, a sima villámok mellett jönnek létre, de az ellenkező irányba mutatnak, mint egy „felfordított” villámcsapás. Lefelé néző társaiknál sokkal erőteljesebbek, néha olyan technológiákat is veszélyeztetnek, amelyek a Föld körüli pályáján keringenek.

Az Oklahoma felett megjelenő 2018-as villám a maga nemében az eddigi legintenzívebbnek és legerősebbnek tekinthető a kutatók vizsgálata szerint. A becslések alapján 300 coulomb elektromos töltést hordozott: hozzávetőleges, ez legalább százszor több, mint a hagyományos villámoké, és kétszer több, mint az ezelőtt észlelt legnagyobb ionoszférikus villám töltöttsége.

A villámot egy oklahomai tudós rögzítette videón, amire Boggs úgy fogalmazott, „önmagában is nagyon érdekesnek tűnt, mert a felső légköri villámok megfigyelése nagyon ritka, évente alig néhányat látni”.

„Érdemes megragadni minden lehetőséget, hogy tanulmányozzuk őket. Véletlen hallottam erről a videóról, nagy szerencse volt, hogy, mint kiderült, földi optikai műszerek is megfigyelték.”

Boggs szerint ráadásul a villám „megzavarta a tudósokat”, mert kifejezetten szokatlan környezetben és időben bukkant elő – a legtöbb ilyen jelenség trópusi környezetben fordul elő, a viharok erős konvekciós területein (szemben a mostanival, ami gyenge területen jelent meg). Boggs úgy fogalmazott

„Az oklahomai ionoszférikus villámot nem előzte meg hagyományos villámlás a viharcellában, a korábbi megfigyeléseknél ilyen még soha nem történt. Ez tette lehetővé a vihar számára, hogy jelentős mennyiségű elektromos töltést halmozzon fel.”

Hasonló jelenségeket ritkán, de az elmúlt időszakban többször is sikerült azonosítania tudósoknak: egyet az indiai Bhadrak felett elhaladó repülőgépről videóztak le, míg egy másikat éjszakai kamerával észleltek a kínai Shikengkong hegy csúcsánál.

A kutatók szerint a mostaninál szerencse volt, hogy több oldalról is sikerült rögzíteni, mert így „valóban releváns adatokkal sikerült három dimenzióban feltérképezni ezt a jelenséget”, fogalmazott Boggs.

Bár az oklahomai villám fontos bepillantást nyújtott a hasonló jelenségek világába, sok kérdés maradt a tudomány számára továbbra is válasz nélkül. A megfoghatatlan rejtély megoldása persze önmagában is érdekes, de gyakorlati következményei miatt még annál is fontosabb:

„Mivel ezek a villámlások az űr alsó pereméhez kapcsolódnak, a töltéseket pedig ebbe a régióba továbbítják, potenciálisan hatással lehetnek az űr időjárására is, így az űrben történő kommunikációra és a Földre küldött jelekre.”

-mondta Boggs, aki szerint a villámok megzavarhatják az űrhajók műveleteit. Egyelőre senki nem tudja, évente hány ilyen villámlás történik a világűrben, a becslések szerint 1000-50 000 között mozoghatnak.