Cambridge-i kutatók egy 53 éves nő bőrsejtjeivel végzett kísérlet során elérték, hogy a sejtek úgy viselkedjenek, mintha 30 évvel fiatalabbak lennének, írja a BBC. A tudósok úgy vélik, hogy ugyanezt megtehetik a test más szöveteivel is. A kutatás egyelőre kezdeti szakaszban van, a végső cél az életkorral összefüggő betegségek, például a cukorbetegség, a szívbetegség és a neurológiai rendellenességek kezelésének kifejlesztése.
A módszer, amit a Cambridge Egyetem kutatói alkalmaztak a bőrsejteken, nem újkeletű, alkalmazása az 1990-es évekre nyúlik vissza, amikor az Edinburgh melletti Roslin Intézet kutatói kifejlesztettek egy módszert a juhból vett felnőtt emlőmirigysejt embrióvá alakítására. Ez vezetett Dolly, a klónozott bárány megalkotásához. A Roslin csapatának nem az volt a célja, hogy birkákból vagy akár emberekből klónokat hozzanak létre, hanem az, hogy a módszer segítségével olyan emberi embrionális őssejteket hozzanak létre, amiket meghatározott szövetekké lehet növeszteni, például izom-, porc- és idegsejtekké, hogy helyettesítsék az elhasználódott testrészeket.
A Dolly-módszert 2006-ban Shinya Yamanaka, a Kiotói Egyetem kutatója egyszerűsítette. Az IPS-nek nevezett technika lényege, hogy a felnőtt sejtekhez mintegy 50 napon keresztül vegyi anyagokat adtak, ami genetikai változásokat idézett elő, és a felnőtt sejteket őssejtekké változtatta.
A Cambridge Egyetem kutatói az IPS technikát alkalmazták 53 éves bőrsejteken, azzal a különbséggel, hogy az 50 napos vegyi fürdőt 12 napra rövidítették. A sejtek azonban nem változtak embrionális őssejtekké, hanem megfiatalodtak:
úgy néztek ki és úgy viselkedtek, mintha egy 23 éves alanytól származnának.
A kutatócsoport vezetője, Wolf Reik hangsúlyozta, az eLife folyóiratban publikált kutatásuk még nagyon korai stádiumban van, számos tudományos problémát kell még megoldani, mielőtt ez az eljárás klinikai vizsgálat tárgya lehet. A technika azért nem ültethető át azonnal a klinikai szakaszba, mert az IPS-módszer növeli a rákos megbetegedés kockázatát, Reik azonban bízik abban, hogy csapatával találhat egy alternatív, biztonságosabb módszert is. Kiemelte, hogy a sikeres sejtfiatalítás fontos előrelépést jelent az alkalmazhatóság felé.
A következő lépés annak megvizsgálása, hogy a technológia működhet-e más szöveteken, például izomzaton, májon és vérsejteken. Először olyan gyógyszerek kifejlesztése várható, amelyek az idősebb emberek bőrét meg tudják fiatalítani azokon a testrészeken, ahol megsérültek, ezzel gyorsítva a gyógyulási folyamatot.
„A hosszú távú cél nem az élettartam, hanem az emberi egészség időtartamának meghosszabbítása, hogy az emberek egészségesebben öregedhessenek.”
– mondta a kutató.