Egy új tanulmány szerint sokkal több állatfaj is létezhet a Földön, mint amennyit eddig ismerünk

2022. március 30. – 10:17

Másolás

Vágólapra másolva

„Ha nem tudjuk, milyen fajok léteznek, meg sem tudjuk őket védeni” – nyilatkozta a Guardiannak Bryan Carstens, az Ohio Egyetem biológus professzora, aki társszerzőként a Proceedings of the National Academy of Sciences nevű szaklapban ismertette kutatócsoportjának legújabb eredményeit.

A tanulmányuk szerint egy új DNS-alapú eljárással nemcsak jobban lehet majd azonosítani egy adott élőlény fajtáját, hanem a módszerrel akár új állatfajokat is felfedezhetnek a kutatók. Ez pedig később a fajvédelem szempontjából is hasznos lehet.

Jelenleg 8,7 millió földi növény- és állatfajról tudunk, de a kutatók szerint ez a szám jóval nagyobb lehet, mivel annak idején a fajok meghatározásakor csak azok külsejét és méretét vették figyelembe, nem pedig a génállományukat. A gének vizsgálatával azonban több eltérés is lehet egyes állatok közt, különösen az emlősök között, amelyeket „rejtett” vagy „rejtőzködő” fajoknak (angolul: cryptic mammal species) nevez a szakirodalom. Ilyen rejtett fajokra bukkantak 2018-ban Észak-Amerikában, ahol a barna denevér alfajt fedezték fel, valamint az afrikai elefántok és a lemúrok között is. Ezen rejtett fajok zöme többnyire magas csapadékmennyiségű és változó éghajlatú területeken fordul elő – mondta Daniel Persons, a kutatócsoport vezetője.

A 2018-ban felfedezett barna denevér – Fotó: Patrick Pleul via AFP
A 2018-ban felfedezett barna denevér – Fotó: Patrick Pleul via AFP

Ugyan több rejtett fajról már korábban is voltak feltételezéseik a kutatóknak, a mostani eljárással, (amely génszekvencián nyugszik, és egyfajta génkategorizálást jelent) pontosabb tudásuk lehet róluk, nem beszélve az eddig ismert állatfajokról, amelyek közül például a rovarok esetében hiányosak az ismereteik. Carserts szerint azonban ezen tudásuk most kitágulhat, az új modellezéssel az eddig ismert emlősök fajainak már 80%-át azonosították.

Mindezek a felfedezések a fajvédelem szempontjából is hasznosak lehetnek. Hiszen minél több ismeretünk lesz egy adott fajról, és minél több rejtett fajt ismerünk meg, annál hatékonyabban tudunk gondoskodni a védelmükről, megmenteni őket akár a kihalástól.

Carstens hozzátette: ha az új eljárásmódot a régi módszerekkel együtt alkalmazzák, azzal akár forradalmi változásokat is el tudnak élni az élőlények rendszertanában. Az eredeti eljárás ugyanis régi, a kutatók jelenleg is a svéd botanikus, Carl von Linné módszeréből eredeztetik a mostani vizsgálataikat. Ő alkotta meg a modern tudományos rendezés alapelveit, kidolgozva egyben a nevezéktant, amelyet az élőlények kettős elnevezéséhez ma is használnak.

Kövess minket Facebookon is!