Őssejt-transzplantáció után kigyógyult a HIV-ből egy leukémiás amerikai nő

Egy amerikai nő a jelek szerint kigyógyult a HIV-fertőzésből köldökzsinórvérből származó őssejt-transzplantáció után – számolt be a CNN. Ő a harmadik ember a világon, akinek sikerült legyőznie az egyébként gyógyíthatatlan betegséget.

Az eredményeket ismertető kutatók által középkorú, kevert rasszú nőként jellemzett HIV-fertőzöttnél akut myeloid leukémiát mutattak ki négy évvel a HIV diagnózis után. Kezelése során nagy dózisú kemoterápiát kapott, ami elpusztította a vérsejtjeit, ezért az orvosok egy felnőtt családtagjától származó őssejtek átültetésével pótolták vérsejtszintjét. Később egy nem rokon újszülött köldökzsinórvéréből vett őssejteket kapott a további fehérvérsejt-termelődés elősegítése érdekében.

Ez 2017-ben történt, 2020-ban pedig a nő abbahagyta a HIV ellen adott gyógyszerek szedését, de 14 hónappal ezután sincs kimutatható HIV-vírus a szervezetében. A köldökzsinórvér olyan mutációt tartalmazott, amely a sejteket ellenállóvá teszi a HIV-fertőzéssel szemben. A HIV-ből kigyógyult korábbi két ismert eset is olyan őssejt-transzplantáción esett át, amelynek során ezzel a mutációval rendelkező sejteket kaptak.

Ez a mutáció túlnyomórészt észak-európai származású emberekben fordul elő, ami korlátozza a nem fehér bőrűek transzplantációjának lehetőségét. Bár a vizsgálatban szereplő páciens kevert rasszúnak vallotta magát, működött nála a transzplantáció, ami mutatja, hogy akár szélesebb körben is alkalmazható lehet a módszer a korábban gondoltnál. A köldökzsinórvér előnye, hogy nem kell olyan szigorúan megfeleltetni az alannyal, mint a felnőtt donor őssejtes kezeléseknél. „Így [a köldökzsinórvér] potenciálisan szélesebb körben elérhető lenne a transzplantációra szoruló, HIV-fertőzött emberek számára” – mondta dr. Marshall Glesby, a Weill Cornell Medicine fertőző betegségek osztályának helyettes vezetője és a kutatócsoport tagja a CNN-nek.

A kutatók ugyanakkor leszögezték, hogy ez a megoldás nem minden HIV-fertőzött számára jelenthet kiutat a betegségből, sőt, nem érdemes azzal számolni, hogy széles körben megoldássá válhat. A csapatban jelenleg úgy kalkulálnak, úgy évente ötven, leukémiában szenvedő HIV-est kezelhetnek ki így. Glesby szerint a módszer ugyanis nem megfelelő olyanok számára, akiknek amúgy nincs szükségük transzplantációra, mivel ez ilyen típusú transzplantáció az emberek akár 20 százalékánál végzetes lehet, vagy más egészségügyi problémákat okozhat.

„Ennek a személynek történetesen olyan alapbetegsége volt, amely őssejt-transzplantációt igényelt, ezért nem szeretném, ha az emberek azt gondolnák, hogy ez most olyasmi, ami alkalmazható arra a 36 millió, HIV-vel élő embernél” – mondta dr. Anthony Fauci, a Nemzeti Allergia- és Fertőző Betegségek Intézetének igazgatója kedden egy interjúban.