Nem bízunk senkiben: Magyarország rendkívül bizalmatlan a médiával és a kormánnyal szemben is

Magyarországon az egyik legrosszabb a világon a média megítélése, az emberek jelentős része egyáltalán nem tartja megbízhatónak a sajtót és az újságírókat. Ez a számunkra nem feltétlenül meglepő adat most az Ipsos globális bizalmiindex-felméréséből derül ki. A közvélemény-kutató cég 29 országban, köztük Magyarországon végezte el a kutatást (országonként ezerfős reprezentatív mintán), és mivel már 2019-ben és egy évvel ezelőtt is volt egy hasonló vizsgálatuk, volt mivel összevetni az adatokat.

Miközben a világ számos országában erős bizalmatlanság figyelhető meg több szektorral és társadalmi szereplővel szemben is, az Ipsos úgy látja, összességében az adatok mégsem támasztják alá azokat a szokásos elborulásokat, melyek alapvető, az intézményeket és a társadalom egészét erodáló bizalmi válsággal számolnak. Korábbi kutatásokkal összevetve inkább úgy látják, hogy évtizedes távlatban a bizalmi index viszonylag stabil, a számok tehát nem támasztják alá, hogy valamilyen végzetes gyanakvás lett volna úrrá a világ közvéleményén.

Ennek a viszonylag pozitív összképnek azért ellentmondani látszik a nagyvállalatok megítélése, amelyből az sejthető, hogy a „big business” fémjelezte kapitalizmus népszerűsége azért mégsem most van a történelmi csúcson. A hetvenes évekbeli olajválságtól a jelenkorig felrajzolt görbe szerint az ezredforduló után egyre többen vannak, akik egyáltalán nem bíznak a nagyvállalatokban.

Ha az összes ország adatait együtt nézzük a különböző szakmák képviselőivel kapcsolatban, az látszik, hogy az emberek továbbra is az orvosokban, tudósokban és tanárokban bíznak leginkább, vagyis azokban, akiket általában a tudás képviselőinek tekintenek. 2019 óta az orvosok bizalmi indexe még kilenc ponttal nőtt is, vagyis ez alapján a koronavírus-járvány alatt sem fordultak el tömegek a hivatalos egészségügytől és a kutatási szférától, hiába lehet esetleg többeknek ilyen érzése különböző online fórumokat olvasgatva.

A világ legkevésbé eközben a politikusokban, miniszterekben bízik. Még annál is kevésbé, ahogy a hirdetési szakemberekben, az üzletemberekben, bankárokban vagy az újságírókban, pedig ezekre is mind ráférne egy alaposabb kríziskommunikáció. Érdekesség, hogy a papokban és a közvélemény-kutatókban még a tévébemondóknál is kevésbé bíznak az emberek a világban – már ha valaki hinni akar ennek a közvélemény-kutatásnak.

A különböző országok és régiók között persze a közbizalmat illetően is nagy különbségek vannak. A legtöbb kérdésben a kelet-ázsiai országokban általában magasabb bizalom jelenik meg, míg a mi kelet-európai környékünkön vagy például Latin-Amerikában kifejezetten alacsony. Ez érvényesül a politika, a kormányzat és a közintézmények megítélésében is. Ez alapján Magyarország a saját kormányzati intézményeiben legkevésbé bízó országok klaszterébe tartozik.

Végül ha kicsit részletsebben nézzük az országonkénti adatokat, szembetűnő, hogy Magyarország sem abban nem hisz, hogy a kormány meg fogja tartani az ígéreteit, sem abban, hogy a média erről (vagy másról) majd megbízhatóan fog beszámolni. Igaz, a kormányzatot illetően legalább máshol sincsenek illúziók – érdekesség, hogy a bizalmi index alapján olyan, a társadalmi-politikai rendszert, vagy a „good governance”-t illetően nagyon különböző országok vannak Magyarországgal lényegében egy szinten, mint az Egyesült Államok, Oroszország vagy Kanada (!). A bizalom persze mindig kettőn, és még egy sor háttértényezőn áll: a tényleges kormányzati teljesítmény mellett azt alapvetően befolyásolja a társadalom állapota, az autonómia, a gyanakvás szabadságának lehetősége és még egy csomó minden más is. Ez azonban biztosan kevés az önfelmentéshez az újságíróknak, akikkel szemben nálunk különösen nagy a bizalmatlanság: a médiát összességében csak minden tizedik magyar tartja megbízhatónak, miközben 52 százalék ennek az ellenkezőjéről van meggyőződve. Ezzel Magyarország a vizsgált országok közül egyedül Nagy-Britanniát, a bulvársajtó őshazáját előzi meg a listán.