Először kapta meg egy ember egy genetikailag módosított disznó szívét

2022. január 10. – 22:59

Először kapta meg egy ember egy genetikailag módosított disznó szívét
Az orvoscsapat műtét közben – fotó: University of Maryland School of Medicine / Facebook

Másolás

Vágólapra másolva

Több százezer betegnek adhat reményt egy úttörő műtét eredménye: először sikerült genetikailag módosított disznószívet átültetni egy emberbe – írja a New York Times. A különleges, nyolcórás műtétet egy 57 éves, életveszélyes szívbetegségben szenvedő férfin hajtották végre Baltimore-ban még múlt hét pénteken. A műtétet végző Marylandi Egyetem kórházában azt a tájékoztatást adták hétfőn, hogy egyelőre minden rendben.

„Van pulzus, van nyomás, ez a szíve. Működik, és normálisnak tűnik. Izgatottak vagyunk, de egyelőre nem tudjuk, mit hoz a holnap. Korábban még senki sem csinált ilyet” – mondta a New York Timesnak dr. Bartley Griffith, a szívátültetési program vezetője, aki a műtétet is végezte.

A tudósok régóta dolgoznak rajta, hogy olyan módosított disznószerveket tudjanak létrehozni, amelyeket nem vet ki magukból az emberi szervezet. A folyamatok az utóbbi tíz évben gyorsultak fel igazán, amikor egyre jobb génszerkesztési és klónozási technikák váltak elérhetővé. Az új eljárás hosszú távon segíthet azon, hogy lerövidüljenek a transzplantációs várólisták, de ahogy az orvosok fogalmaztak, sok időnek kell még eltelnie ahhoz, hogy egy ennyire különleges beavatkozás a megszokottabb eljárások részévé tudjon válni.

A mostani műtét alanya, David Bennett azért döntött úgy, hogy aláveti magát a kísérleti beavatkozásnak, mert új szív nélkül meghalt volna, az egyéb terápiás lehetőségeket kimerítette már, viszont ahhoz túl beteg, hogy feliratkozzon egy emberi szíves várólistára.

„Ez vagy a halál. Élni akarok. Tudom, hogy ez egy ugrás az ismeretlenbe, de ez az utolsó esélyem” – mondta a férfi a műtét előtt. „Azt mondtam neki: »nem tudok emberi szívet adni, nem felel meg a kritériumoknak. De talán tudok adni egy állatit, egy disznóét. Még sosem csináltak ilyet, de azt hiszem, sikerülhet.«️ Nem voltam benne biztos, hogy megértette a dolgot. De aztán visszakérdezett: »Hát, röfögni fogok?«️” – idézte fel dr. Griffith a pillanatot, amikor először szóba került a különleges beavatkozás.

Bennett jelenleg még egy szív-tüdő gépre van kötve, a műtét előtti napokban is egy ilyen gép tartotta életben, de ez megszokott a szívátültetések esetében. A szíve működik, az orvosok folyamatosan monitorozzák, hogy a szervezete kilöki-e magából az új szervet, de a legkritikusabb 48 órán túl vannak, és ez a két nap eseménytelenül telt el.

Xenotranszplantációnak hívják azokat az eljárásokat, amikor állatokból ültetnek át emberekbe szerveket, szöveteket. Az ilyen beavatkozások több száz éves múltra tekintenek vissza, legalábbis ami arra vonatkozik, hogy állatok bőrét, vérét próbálják meg az emberek gyógyításában felhasználni.

Az 1960-as években csimpánzvesét ültettek be emberekbe, a legtovább életben maradt beteg kilenc hónappal élte túl a beavatkozást. A '80-as évek elején egy páviánszívet ültettek be egy emberi csecsemőnek, de a műtét nem sikerült jól, csak húsz napot élt a beteg az új szívvel.

A tudomány az utóbbi években egyre inkább a disznók irányába fordult a xenotranszplantációs kutatásokban. Szívbillentyűműtéteknél már most is használnak disznószerveket, cukorbetegeket kezelnek disznó hasnyálmiriggyel, égési sérülések esetében pedig előfordul, hogy disznóbőrt alkalmaznak a megégett bőr pótlására. A disznók egyik nagy előnye, hogy mindössze fél év alatt elérik a szerveik azt a méretet, amely már alkalmas arra, hogy egy felnőtt emberben használják őket. A mostani műtét előtt páviánokba már sikeresen ültettek be disznószíveket, innen jött a következő lépés, az emberi próba.

A most beültetett szíven tíz genetikai módosítást hajtottak végre a kutatók. Négy olyan gént deaktiváltak, amelyek a szervek agresszív kilökődéséért voltak felelősek. Ezen felül kikapcsolták a növekedésért felelős gént, hogy a szív már ne nőjön tovább. Ezeken felül pedig emberi géneket ültettek be a disznószívbe, amelyek szintén azt a célt szolgálják, hogy a szervezet ne lökje ki magából az idegen szervet.

Kövess minket Facebookon is!