A tízszeresére gyorsult a Himalája gleccsereinek az olvadása, ami több százmillió ember ellátását veszélyezteti

2021. december 20. – 18:41

A tízszeresére gyorsult a Himalája gleccsereinek az olvadása, ami több százmillió ember ellátását veszélyezteti
2019. május 21-én hegyi vezetők sétálnak a Rongbuk-gleccser mellett a Mount Everesten a délnyugat-kínai Tibeti Autonóm Területen – Fotó: Sun Fei/Xinhua/AFP

Másolás

Vágólapra másolva

A Himalája gleccserei gyorsabban olvadnak a világ többi gleccseréhez képest, és ez a jelenség már Ázsiában élők millióinak vízellátását veszélyezteti – írja az MTI a Leedsi Egyetem kutatása alapján.

A vizsgálat szerint az elmúlt évtizedekben a Himalája gleccserei tízszer gyorsabban olvadtak, mint a 400-700 évvel ezelőtti kis jégkorszak idejében, és területük 40 százalékát veszítették el – írja a PhysOrg.com tudományos-ismeretterjesztő portál. Ebben az időben annyi jeget veszítettek el a Himalája gleccserei, mint amekkora ma a közép-európai Alpok, a Kaukázus és Skandinávia gleccsereiben összesen van. A tenger vízszintje az olvadás miatt 0,92-1,38 milliméterrel emelkedett meg.

Az Arktisz és az Antarktisz után a Himalája hegyvonulataiban van a harmadik legnagyobb mennyiségű gleccserjég a világon, gyakran a „harmadik sarkvidékként” utalnak rá. A Himalája keleti régiójának gleccserei gyorsabban olvadnak a világ többi gleccseréhez képest.

Szakértők szerint ez valószínűleg a különböző földrajzi adottságoktól és a légkörrel való kölcsönhatásoktól függ, melyek eltérő időjárást okoznak. Szintén gyorsabban olvadnak a szárazföldön végetérőkhöz képest azok, melyek tavakba futnak bele, ezeknek ugyanis melegítő hatásuk van. Vélhetően az olvadás mértékét az is gyorsítja, hogy egyre inkább növekszik a tavakban végződő gleccserek száma.

Azok a gleccserek, amelyek felszínén nagyobb a természetes hordalék mennyisége, szintén gyorsabban olvadnak: annak ellenére, hogy az összes gleccsernek kb. 7,5 százalékát adják, 46,5 százalékban járulnak hozzá a teljes jégolvadáshoz.

A gleccserek olvadásának nemcsak a tudomány szempontjából van jelentősége, hanem azért is, mert több százmillió ember életére vannak hatással. Sokaknak az élelemhez jutása és az energiaellátása Ázsia nagy folyóitól, mint például a Gangesztől, az Industól vagy a Brahmaputrától függ.