Az öregedés lehet, hogy önmagában mégsem mentség az elhízásra

2021. augusztus 15. – 07:07

Az öregedés lehet, hogy önmagában mégsem mentség az elhízásra
Fotó: Tim Macpherson / Getty Images

Másolás

Vágólapra másolva

Sokan gondolják úgy, hogy ahogy telnek az évek, a kilók óhatatlanul felkúsznak az ember testére, hiába mozog ugyanannyit, mint fiatalabb korában. Arról is lehet hallani, hogy a nők nehezebben tudják befolyásolni a súlyukat, mert az ő anyagcseréjük lassabb, mint a férfiaké – a menopauzával járó további anyagcserelassulásról nem is beszélve.

Egy ideje azonban már tudjuk, hogy ez nem egészen így van, a túlsúlyos emberek anyagcseréje gyakran gyorsabb is. Egy csütörtökön a Science című folyóiratban megjelent tanulmány szerint azonban már az sem igaz, hogy ahogy 20 éves korunktól kezdve öregszünk, egyre lassabb és lassabb lenne az anyagcserénk, ezért hízunk.

Na de ne siessünk előre, mit is jelent az, hogy anyagcsere? Lényegében azt, hogy a testünk az étellel bevitt tápanyagból a sejtjeinket működtető energiát gyárt. Ha jóltápláltak vagyunk, akkor elraktározza a többletenergiát, hogy fel tudja használni, amikor alultápláltakká válunk.

A tanulmányban a szerzők megállapították, hogy 20 éves kor után valójában nem romlik fokozatosan az ember anyagcseréje, tehát nem lehet a korra fogni, hogy ha valaki évről évre nehezebb, és az is kiderült, hogy tulajdonképpen nincs különbség a férfiak és a nők metabolizmusa között. A tanulmány szerint az anyagcsere működése alapján négy különböző életfázis létezik:

  • csecsemőkorban egyéves korig, ekkor tetőzik az ember anyagcseréje,
  • 1-től 20 éves korig évente nagyjából 3 százalékkal lassul az ember anyagcseréje,
  • 20 és 60 éves kor között nagyjából egy szinten marad,
  • majd 60 éves kor után évi 0,7 százalékkal lassul.

Dr. Leanne Redman, a Pennington Biomedical Research Institute kutatója a New York Times-nak azt mondta, hogy az eredmény a tankönyvekbe is be fog kerülni, akkora nézőpontbeli változást jelent. A jelenleg elfogadott elmélettel szemben a tanulmány szerint nem létezik egy súlyarányos energiafelhasználási állandó, hanem a metabolizmus az életkortól függ.

Egy másik érdekes megállapítás az volt, hogy az újszülöttek anyagcseréje hogyan alakul. Eddig az volt az elmélet, hogy születéskor nagyon gyors a folyamat, mert a kisebb élőlények anyagcseréje gyorsabb, mint a nagyoké.

Ezzel szemben kiderült, hogy az újszülött anyagcseréje a születése utáni első hónapban olyan, mint az édesanyjáé, majd viszonylag hamar felpörög. A kezdeti gyors, de folyamatosan lassuló anyagcsere azt jelenti, hogy a gyerekkori alultápláltságnak még komolyabb következményei lehetnek, mint ahogy eddig gondoltuk.

Hasonló meglepetés volt, hogy azt látták, hogy a felnőttek anyagcseréje nem kezd el lassulni 40 éves korban, és a nőkét nem kifejezetten befolyásolja a menopauza. A kutatók arra sem láttak bizonyítékot, hogy a pubertás vagy terhesség során megugrana az anyagcsere szintje.

Radák Zsolt, az MTA doktora, a Testnevelési Egyetem professzora a férfiak és nők közötti hasonlóságot azzal magyarázta, hogy ha a zsírt letisztítjuk az emberi testről, akkor az energiaigényes szervek súlyában nincs jelentős különbség. A nagy eltérés a vázizomban van, de a kutatók nyugalmi állapotban vizsgálták az alapanyagcseréjét, ami nem túl magas.

A gyermekkorban az anyagcserefolyamat azért magasabb, mert még minden fejlődik, zajlanak az anabolikus, azaz építő folyamatok, amik energiaigényesek. Ahogy öregszünk, ezek a folyamatok hanyatlanak, de a sérülésjavító folyamatok is előtérbe kerülnek.

A 60 éves kor körül meginduló lassulás azonban 95 éves kor körül már eléri a 26 százalékot. Mivel a szív, a máj, a vese és az agy energiaigénye szívja fel a nyugalmi állapotban zajló anyagcsere 65 százalékát (pedig a testsúly mindössze 5 százalékát teszik ki), a 60 éves kor utáni lassuló anyagcsere is felelős lehet azért, hogy csökken ezeknek a létfontosságú szerveknek a hatékonysága. Emiatt lehet, hogy a súlyosabb krónikus betegségek gyakran a 60 éves kor felettieknél jelentkeznek.

„Azt már eddig is tudtuk, hogy az alapanyagcsere-folyamatok gyermekkorban magasabbak és idős korban pedig alacsonyabbak, tehát ebben nem látok ellentmondást az eddigiekkel kapcsolatban”

– mondta a tanulmányról Radák.

„A csoport úgy vizsgálta az alapanyagcserét, hogy megnézték a zsír nélküli tiszta testtömeget, és mivel a nagyobb energiaigényű szervek aránya a zsírmentes tömegben nem nagyon változik mondjuk 20 és 60 év között, és ezzel magyarázzák, hogy az alapanyagcsere sem változik”

– magyarázta.

Dr. Rozalyn Anderson, a Wisconsin-Madison Egyetem orvostudományi professzora az öregedést kutatja, és a tanulmány teljesen lenyűgözte. Az alapján 60 éves kor után hiába tűnik valaki fiatalosnak, a test igenis fontos változásokon megy át.

„Létezik egy mítosz, hogy meg tudjuk tartani a fiatalságunk, de a biológia nem így működik. 60 éves korban és az után a dolgok elkezdenek megváltozni. Egyszer eljön az a pont, amikor a dolgok már nem olyanok, mint régen voltak”

– mondta.

Drága kutatás, nagy együttműködés

Az anyagcsere kutatása drága folyamat, ezért általában nincs sok részvevő. Az ilyen jellegű vizsgálatok egyik legfontosabb eszköze a kettősen nyomjelzett víz, amivel a kilélegzett levegő szén-dioxid tartalmából meg lehet állapítani, hogy a hétköznapi tevékenységei során egy ember mennyi kalóriát égetett el. Ez a tanulmány azért is különleges, mert 29 különböző országban 6400 embert vizsgáltak, a nyolc napostól egészen a 95 évesig. Hogy ezt összehozzák, a tanulmányban résztvevő kutatók beleegyeztek, hogy megosztják egymással a vizsgálataikhoz használt adatokat – ezért van több mint 80 szerzője a tanulmánynak. A féltucat labortól az elmúlt 40 évből származó adatok futottak össze, így a kutatók általánosabb következtetéseket is le tudtak vonni.

Az egyik használt adat a kettősen nyomjelezett vizes eljárásból származó kalóriaégetés volt, de emellett a kutatók ismerték az egyes alanyok korát, nemét, magasságát, testsúlyát és testzsírszázalékát, így tudták felmérni az anyagcseréjüket. Egy kisebb embernek alapvetően kevesebb kalória elégetésére van szüksége, mint egy nagyobbnak, ezért a tudósok a méréseknél figyelembe vették a testsúlyból és az izmok arányából eredő különbségeket.

„Egyértelművé vált, hogy nem igazán értjük, hogy a test mérete vagy egy egyén életkora mennyire befolyásolja az anyagcserét. Ezek teljesen alapvető kérdések, amiről azt hinnénk, hogy már 100 éve megválaszolták”

– mondta a kutatás vezetője, Dr. Herman Pontzer, a Duke Egyetem evolúciós antropológusa.

Természetesen nem az derült ki a kutatásból, hogy mindenkinek teljesen ugyanúgy működik az anyagcseréje. Míg a változások (a négy stádium például) általánosnak számítanak a népességben, van olyan, akinek az átlagosnál 25 százalékkal hatékonyabb, míg másnak 25 százalékkal lassabb volt az anyagcseréje.

Jó, de mégis mi ennek a gyakorlati haszna?

Radák szerint a kutatás nem rengeti meg alapjaiban az orvostudományt, de ettől még egy fontos, nagy mintán készült, drága vizsgálatnak tekinti. Fontosnak tartja, hogy sokféle embert vizsgáltak egészen a csecsemőktől az idősekig.

„Amiket találtak, az szerintem nem rengette meg az eddigi elképzeléseket, de egy csomó mindent igazoltak, és tulajdonképpen ez a mérés a jelenleg elérhető legpontosabb mérések egyike. Az ismeretek, amiket közöl, azok alapismeret szintjén rendkívül fontosak lehetnek”

– összegezte.

Dr. Samuel Klein, a Washington Orvostudományi Egyetem táplálkozástudományi központjának vezetője (aki nem vett részt a kutatásban), ugyan fontosnak tartja a tanulmányt, de úgy gondolja, hogy egyelőre nem lesz sok hatással a közegészségügyre és a táplálkozástudományra, mert túl távolról közelíti meg az anyagcserét. Szerinte az elhízás mögött ugyanaz áll, mint régen: az emberek több kalóriát visznek be evéssel, mint amennyit elégetnek.

Pontzer szerint azonban igen is hasznos a tanulmányuk: segíthet megvizsgálni, hogy az anyagcsere alakulásával például megváltozik-e a rák terjedése, ahogy abban is, hogy a különböző fázisokban lehet-e hatékonyabban adagolni a gyógyszereket. Az is felmerült, hogy az anyagcsere befolyásolásával le lehet-e lassítani az időskori betegségeket.

Tom Sanders, a King's College London professzora szerint mivel a kutatás eredményei szerint nincs nagy különbség a 20 éves és középkorú felnőttkor energiaégetésében, a tanulmány azt az elméletet támasztja alá, hogy sokan nem a testben lejátszódó természetes folyamatok miatt híznak el 40 éves koruk körül, hanem mert többet esznek és kevesebb energiát égetnek el, mint korábban. Bár egy kifogás így elszállt, de Radák szerint a kutatás segíthet a túlsúly vizsgálatában és abban, hogy jobban megértsük, hogyan osszuk be az energiánkat.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!