Shotgunnal gyűjt be leveleket a vizsgálataihoz egy amerikai kutató, hogy megvizsgálja, hogyan reagálnak egy erdő fái a hőmérséklet emelkedésére – írja a Verge. Angie Patterson azért használ fegyvert, mert a kutatásához a lombkorona tetejéről van szüksége levelekre, amiket nehéz elérni. A módszerrel már 23 fafajtól szerzett használható levélmintát.
Miután megszerzett egy levelet, megvizsgálja, hogy a minta fotoszintetizáló képessége és gázcseréje hogy reagál különböző hőmérsékletekre, szén-dioxid-szintekre. Azért ezeket vizsgálja, mert a klímaváltozás rengeteg fafaj számára jelent hatalmas veszélyt: az ENSZ jelenleg 20 ezer fafajt listáz fenyegetettként, nagyjából 1400-at pedig súlyosan veszélyeztetettként.
A környezeti változás hatására a fák migrálnak. Mármint nem egy adott egyed sétál arrébb, hanem a leszármazottak révén. Különböző módszerekkel és az élővilág segítségével egy mag akár több kilométert is utazhat, mielőtt gyökeret vet.
Patterson például a New Yorktól nem messze található Fekete Sziklaerdő északi vörös tölgyeit vizsgálja, és egyelőre úgy látja, hogy ez a faj nem tud kifejezetten hatékonyan alkalmazkodni a változásokhoz. Előfordulhat, hogy a délről északra vándorló fafajok át tudják venni a vörös tölgy helyét, de az is lehet, hogy nem lesznek elég gyorsak, és azok is kihalnak, mielőtt megvetnék a gyökerüket a Fekete Sziklaerdőben.
Az egyik módja annak, hogy elkerüljük a tömeges fafajpusztulást az lehet, hogy segítjük a fákat a migrációban. Vannak azonban, akik tartanak attól, hogy ha egy veszélyben lévő fajt áttelepítünk egy másik ökoszisztémába, akkor felboríthatja annak egyensúlyát, és végül nagyobb kárt okozunk, mint amit elhárítottunk. Egy másik elmélet szerint nem a kedvünkre kéne alakítani az élővilágot, hanem arra kell törekedni, hogy jelenlegi formájában megőrizzük. Ez azonban a környezeti változások miatt egyre nehezebb. Sok, a témával foglalkozó kutató szerint már azon a ponton vagyunk, ahol azt kell mérlegelni, hogy mit mentünk meg, és mit hagyunk hátra.
„Egyszerűen csak le kéne állnunk az üvegházhatású gázok kibocsátásával. Ez lenne a legköltséghatékonyabb és okosabb megoldása a problémának”
– mondta a Verge-nek Jessica Hellmann, a UMN Környezettudományi Intézet igazgatója.