Gondolataival tudott valós idejű mondatokat írni egy nyaktól lefelé lebénult férfi

Egy majdnem egy évtizede gerincvelő-sérülés miatt nyaktól lefelé lebénult férfi gondolatai segítségével tud valós idejű mondatokat alkotni, írja a CNN.

A tudósok két apró, hajszálvékony elektródákból álló, 4x4 milliméteres érzékelőt ültettek be a bal agyféltekéjébe, ezek segítségével tudja a férfi leírni gondolatait. A képességet a kutatók „elmeírásnak” nevezik. A férfi 65 éves volt a vizsgálat idején, amit kilenc évvel azután végeztek el, hogy 2007-ben gerincsérülést szenvedett.

Arra kérték, hogy képzelje el, hogy tollat és papírt tart a kezében, majd próbáljon meg írni.
Az agyának külső rétegébe helyezett érzékelők érzékelték az agyi aktivitást, miközben a férfi mentálisan vizualizálta a mozdulatot. Ezután egy algoritmus dekódolta az egyes mozgásokat betűkre, és lefordította azt egy szöveggé, ami megjelent a számítógép képernyőjén.
A férfi olyan sebességgel tudott szöveges üzenetekkel kommunikálni, mint ahogy egy egészséges ember SMS-t ír a telefonján, közölte a kaliforniai Stanford Egyetem kutatócsoportja.

Az eredmények új reményt jelenthetnek világszerte milliók számára, akik betegség vagy sérülés miatt elvesztették felső végtagjaik használatának képességét, vagy beszédképességüket, mondta Jaimie Henderson, a Stanford idegsebész professzora.

Azt mondta:

„A cél a szöveges kommunikáció képességének helyreállítása”

Ha egy ember megbénul, az olyan cselekvéseknél, mint a sétálás, a beszéd vagy egy pohár ital megfogása az agy idegi aktivitása megmarad. A kutatók ezt a tevékenységet akarják kihasználni az elvesztett képességek visszaszerzésére.

Willett szerint a vizsgálat egyik izgalmas aspektusa az volt, hogy T5 még mindig képes volt tisztán „írni” annak ellenére, hogy évekkel azelőtt lebénult, és így is strukturált és értelmes idegi aktivitásmintákat tudtak rögzíteni.

A kutatócsoport két évig dolgozott a projekten, de már hosszú múltjuk van az agy-számítógép kapcsolat kifejlesztésében a lebénult emberek megsegítésére. Krishna Shenoy, a HHMI stanfordi kutatója szerint, aki Hendersonnal közösen felügyelte a munkát, az újítás egy napon lehetővé teheti, hogy a bénult emberek gyorsan gépelhessenek a kezük használata nélkül. Willett a CNN-nek azt mondta, jelentős munkát kell még elvégezniük, mielőtt a technológia széles körben elérhetővé válik.