Kilenc neandervölgyi ember maradványát találták meg egy olaszországi barlangban

2021. május 09. – 07:25

Másolás

Vágólapra másolva

Kilenc neandervölgyi ember maradványát találták meg egy Rómához közeli barlangban – jelentette be szombaton Dario Franceschini olasz kulturális miniszter. „Rendkívüli felfedezésről van szó, amelyről az egész világ beszélni fog” – fogalmazott Franceschini.

A maradványokat, köztük megkövült koponyákat, koponyatöredékeket, fogakat és egyéb csonttöredékeket Lazio tartományban, San Felice Circeón, Róma és Nápoly között félúton, a tengerparton fekvő Guattari-barlangban fedezték fel.

A már korábban előkerült két lelettel együtt már 11 neandervölgyi maradványait találtuk meg, ami azt jelenti, hogy az egyik legjelentősebb lelőhelyről van szó a neandervölgyi ember története szempontjából – magyarázta Franceschini. Nyolc maradvány 50-60 ezer éves, a kilencedik, a legrégebbi 90 ezer éves lehet. Valamennyien felnőttek voltak, egyet kivéve, aki tízes évei elején járhatott – írja az MTI a hivatalos közlemény alapján.

A Guattari-barlangban már 1939-ben talált egy tökéletes állapotban fennmaradt neandervölgyi koponyát Alberto Carlo Blanc antropológus. A 2019 októberében indult újabb ásatások során a barlang eddig feltáratlan részeit vizsgálták át, köztük azt a tavat, amit Blanc is említett.

Az ásatásokat vezető Francesco Di Mario szerint az újabb leletek arról tanúskodnak, hogy egy elég nagy neandervölgyi populáció élt a térségben.


A neandervölgyi alkotta az első igazi emberi társadalmat – hangsúlyozta Marion Rubini, a tartományi antropológiai szolgálat igazgatója. Az ásatásokon nagy számban találtak állatcsontokat is, köztük elefántok, orrszarvúk, óriásszarvasok, vadkecskék, barlangi medvék és őstulkok maradványait. Archeológusok szerint a barlangban talált leletek alapján tökéletesen sikerült rekonstruálni a korabeli környezetet és klímát.

A neandervölgyiek a ma élő ember legközelebbi rokonai, hajdan Európát, a Közel-Keletet, Közép-Ázsiát és Nyugat-Szibériát népesítették be. Negyvenezer éve haltak ki, talán mert nem tudtak alkalmazkodni a változó klímához, vagy mert kiszorította őket a feltörekvő modern ember.