Sokkal hosszabb lett a nyár Magyarországon az elmúlt ötven évben, és ez nem jó hír

Az ősz jelentősen, a tavasz mérsékelten rövidült Magyarországon az elmúlt évtizedekben, a nyár pedig sokkal hosszabb lett – derül ki a klímaváltozással foglalkozó Másfél fok legfrissebb cikkéből.

Az olvasókban itt felmerülhet a kérdés: hogyan lehet hosszabb egy évszak, ha a naptár nyári hónapjai ugyanannyi napot tartalmaznak minden évben? Nos, a rövid válasz, hogy az időjárás nem ismeri az emberek naptárát. A hosszabb – és a cikk szempontjából fontosabb – válasz azonban arról szól, hogy az évszakok kezdete és vége tudományos értelemben nem dátumhoz kötött, hanem hőmérsékletfüggő.

Ez alapján a nyár akkor kezdődik, ha a napi középhőmérséklet meghaladta a 17,71 °C-ot, a végét pedig az első ennél hűvösebb nap határozta meg. Hazánkban a 70-es és a 80-as években ez az évszak még átlagosan június 21-től augusztus 20-ig tartott, azóta azonban nagyjából 50 nappal hosszabb lett:

2011–2019 átlagát tekintve már május 29-től egészen szeptember 17-ig tartott a legmelegebb évszak Magyarországon.

A nyár meghosszabbodása egyébként az egész északi féltekén megfigyelhető tendencia az elmúlt ötven évben a globális felmelegedés miatt. A Másfél fok cikke szerint, ha nem csökkentjük az emberi tevékenységből fakadó üvegházhatásúgáz-kibocsátást, akkor 2100-ra már félévesek lehetnek a nyarak ezen a féltekén.

Az évszakok eltolódásának pedig komoly következményei lehetnek. Az ökológia rendszer szerkezete sérül, ezért az egyre gyakoribb fagykárokon, a vándormadarak számának csökkenésén túl új, invazív fajok – köztük például új kórokozókat is terjesztő szúnyogfajok – megjelenésével is számolnunk kell.