Sokkal többet éheznek a jegesmedvék és a narválok, mióta felgyorsult a sarki jég olvadása

2021. február 24. – 23:13

Sokkal többet éheznek a jegesmedvék és a narválok, mióta felgyorsult a sarki jég olvadása
Tonja a jegesmedve egy berlini állatkertben- Fotó: Kira Hofmann / DPA-Zentralbild / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

A sarki jég olvadása miatt négyszer annyi energiát használnak vadászatra és vándorlásra a jegesmedvék és a narválok, mint korábban – írja egy tanulmány alapjána Guardian. A sarkvidék csúcsragadozói korábban alacsony energiabedobással vadásztak, hogy minél többet tudjanak az életben maradásra fordítani. Mivel egyre nagyobb távolságokat kell megtenniük, hogy prédát találjanak, többet mozognak, és már nem működik a lékek mellett üldögélős vadászat.

A jegesmedvék úgy vadásznak a fókákra, hogy a lékek mellett várják, hogy feljöjjenek a felszínre. A narválok lassan úsznak le a mélybe. Ezek az energiatakarékos módszerek a csökkenő jégtakaró miatt már nem mindig hatékonyak.

A jegesmedvéknek most átlagosan három napot kell vándorolnia, hogy fókákat találjanak, vagy fogyaszthatnak kevésbé tápláló élelmet is, de azokhoz is sokat kell kutatniuk. Egyre gyakoribb náluk az éhezés, mert egyre ritkábban találnak fókát.

1,5 rénszarvast, 37 vitéz szemlinget (egy halfajta), 74 sarki ludat, 216 sarki lúd tojást vagy 3 millió bogyót kell megennie egy jegesmedvének, hogy akkora energialöketet kapjon, mint egy felnőtt gyűrűsfóka zsírjából.

A narválok akár másfél kilométer mélyre is le tudnak úszni, de szükségük van a lékekre, ahova felmehetnek levegőért. A sarkvidék az olvadás miatt változik, így nem olyan kiszámítható a lékek helyzete. Ha elbízzák magukat, könnyen megfulladhatnak.

A jég olvadásával ipari szereplők is megjelentek az északi vizeken, amivel tovább csökken a narválok élettere. A kardszárnyú delfinek is egyre gyakrabban merészkednek a narválok területére, és komoly veszély jelentenek a lassabb emlősökre. A ragadozók populációjának változása pedig más sarki emlősökre is kihathat.

Az évszázad végére a jegesmedvék száma a mostani egy-két harmadára csökkenhet.

Ha összevetik az energiaigényüket és a sarki jég olvadásának mértékét, akkor a kutatók még az előtt meg tudják jósolni a népességcsökkenést, mielőtt bekövetkezne.

„Minden bevethető emberi leleményességet fel kell használnunk, hogy lecsökkentsük a karbonlábnyomunkat. Ha másért nem is, akkor azért, mert a világ egy sokkal szomorúbb hely lenne jegesmedvék és narválok nélkül”

– mondta Dr. Terrie Williams, a Kaliforniai Egyetem kutatója, a tanulmány egyik társszerzője.