2020-ban váratlanul elkezdett gyorsulni a Föld forgása
2021. január 7. – 22:02
Hogy mennyi ideig tart egy nap, vagyis a Föld egyszeri fordulata a saját tengelye körül, azt hajlamosak vagyunk örök időktől fogva állandónak gondolni. 24 óra, 1440 perc, 86400 másodperc. Ha ezekben a mértékegységekben gondolkodunk, igazunk is van – de mióta atomórákkal extrém pontosan tudják mérni az időt a tudósok, kiderült, hogy ez valójában nem teljesen így van. Bolygónk forgási sebessége nagyon-nagyon kis mértékben ugyan, de hullámzik, az általános trend pedig az utóbbi időkben enyhe, de stabil lassulást mutatott.
Ezt persze a mindennapi életben nem vesszük észre, de többször előfordult már, hogy szökőmásodpercet kellett betoldani egy-egy évbe, hogy ne csússzon el az időmérés. 2020-ban azonban váratlanul megtört ez a trend, és a Föld forgása jelentősen (mármint a változás szokásos tempójához mérve jelentősen) gyorsulni kezdett. Olyannyira, hogy tavaly július 17-én mérték a valaha volt leggyorsabb Föld-fordulatot, azaz a legrövidebb napot. Ez 1,4602 milliszekundummal volt rövidebb, mint a standard 24 órás nap.
A tudósok szerint semmi ok aggodalomra – bár valóban úgy hangzik a hír, ahogy B-kategóriás scifi-katasztrófafilmek szoktak, valójában ez a jelenség természetes. Igaz, a pontos okát a mostani gyorsulásnak még nem sikerült kideríteni, de egyébként a forgási sebesség változásában egy csomó dolog közrejátszhat, például a Hold pályaíve, a hegységek eróziója, vagy az, hogy mennyi hó van éppen a sarkvidékeken és a hegyekben. Sőt, egy-egy nagyobb földrengés is meg tudja változtatni minimális mértékben a Föld forgását.